Sanzonsétány

Elmaradhatatlan az utcai színpad, a perec, a rosé, az éjjeli tűzijáték és a Bem rakparti por. Jó néhány éve megszoktuk, július 14-én ünneplünk mi is, igaz, hazafias érzület nélkül. Mindössze a csipetnyi franciasággal megszórt budai rakpart az, aminek örülünk, a kultúreurópai illúzió, sanzonos, fáklyás, sétányos életérzés.

 

Az idei kicsit más lesz: francia technológiákkal és termékekkel szerepel ugyanis nálunk ez év júliusától Franciaország. A gazdasági év nyitányaként a vendégek az utcabálra csempészik a propagandát. Ezúttal a szabadtéri koncertekről provance-i, bretagne-i és korzikai ínyencségekkel vonja el figyelmünket a kirakodóvásár, ahol a gasztronómia mellett a francia kézművesség kap még standot. 

 

Színpadot pedig többek között a Rózsaszín élet című estjébe Edith Piaf-sanzonokat válogató Váradi Eszter Sára, meg a jó néhány hónapja ugyancsak francia sanzonokkal "turnézó" AKT Színház társulata. A leggyakrabban a Pótkulcs nevű klubban fellépő együttes énekesnői - Takács Panka, Miklusicsák Alíz, Nemes Szabina és Palóc Eszter - mellesleg színésznők. Ez nem árt, hiszen műsorukban nemcsak eléneklik, el is játsszák Edith Pafot, Henry Salvadort, Patricia Kaast. Dob, szaxofon, zongora és hegedű kíséri a drámás vígjátékos sanzonestet.

 

Tangóharmonika fest viszont alá a - hol Toulouse-Lautrec, hol Rejtó Jenő, hol pedig a harmincas évek berlini kabaréjának világát idéző - zenekar, a Cabaret Medrano ironikus dalszövegeinek. Huszadik század eleji párizsi kávéházi hangulatot a Canarro együttes gyors swingjei, sanzonjai és menüettjei ígérnek. További múltidézést pedig Fellegi Balázs, aki a belga énekes, zeneszerző, szövegíró - sőt, sokak által költőként is tisztelt - Jacques Brel szerzeményeit énekli majd. Akinek dalairól a sokat emlegetett Edith Piaf annyit mondott: "minden sora arcul csap, majd otthagy a varázslatban."

 

Hogy egy tapodtat eltávolodjuk a sanzonoktól: hallgathatunk fanfárzenét, méghozzá a párizsi Iparművészeti Egyetem hallgatóiból verbuvált együttestől. A Les Ouiches nevű fúvószenekart a szervezők az utcabál első számú hangulatfelelősének nevezték ki, nyilván nem véletlen: tizenkét rézfúvós játszva beharsog egy darab Bem-rakpartot. Hogy mivel? Leginkább jófajta ska, punk és funk keverékével, ami a báli házigazdák reményei szerint a megfelelő időpillanatokban táncra perdíti majd a súlyos sajtoktól és nehéz boroktól elbágyadt tömeget!

 

Nagyjából ugyanezért hívták meg a tavaly ilyenkor Les Elegants című produkciójával fellépő Remue-Ménage Társulatot. Se tánc, se színház, se cirkusz, se vásári mutatvány: mindez együtt a Remue-Ménage. Mi csapatukat egyelőre elegáns, piros-fekete pepitás leplekbe bújt gólyalábasokként ismerhetjük. Ezt az állandó kelléket ezúttal sem hagyják otthon, az új jelmez meg a műsor viszont még titok. Legújabb utcai performanszuk, az ezüstösen csillogó, és mindenféle világítótestekkel felszerelt jelmezekben játszott Les Cybers minden esetre jól passzolna az éjszakai báli forgatagba.

 

Lesz még kóstoló korzikai a capella népdalokból, latin jazzből és bretagne-i népzenéből. Aki meg nemcsak nézni-hallgatni vágyik, tanuljon táncolni vagy pantomimezni, lazuljon el a Bem rakpartyn, és ha mindezek után marad még energiája, ereszkedjen le az Erzsébet téri Gödörbe. Párizsi DJ várja. Bizonyos Tagada.