"A kulturális örökségünk védelme Franciaország örökségének védelmét, identitásunk legkézzelfoghatóbb jeleinek védelmét jelenti" - fogalmazott a francia elnök. Hozzátette: "Ez az örökség kötelez minket, ez az örökség lehetőség, de mindenekelőtt feladat, amely arra kötelez minket, hogy átadjuk (az örökséget) a következő generációknak, és azt gátlások és álszemérem nélkül vállaljuk".
Sarkozy kijelentésének külön aktualitást ad, hogy a kormány egyhónapos felvilágosító kampányt kezdett a teljes testet és arcot eltakaró női muzulmán viselet, a burka és a nikáb betiltásáról, ami április 11-én lép hatályba. Április 5-én pedig a jobbközép kormányzópárt nemzeti vitát indít az iszlámnak a francia társadalomban betöltött helyéről.
A köztársasági elnök beszédével egyidőben Luc Chatel oktatási miniszter egy Marseille-ben tett iskolatátogatáson a francia közoktatási intézmények vallási "semlegességére és világiasságára" hivatkozva úgy vélte, hogy a gyermekeiket az iskolába elkísérő anyák nem viselhetnek iszlám fejkendőt. Az ügy előzménye, hogy egy párizsi külvárosi általános iskola szülői közössége a politikustól kért állásfoglalást, miután az iskolaigazgató megtiltotta, hogy muszlim fátylat viselő szülők belépjenek az intézménybe.
A miniszter azt hangsúlyozta, hogy a gyermekeiket elkísérő szülőkre is vonatkoznak a közoktatási intézményekben dolgozók és tanulók jogai és kötelezettségei. Franciaországban a 2004-es "fátyoltörvény" értelmében óta tilos bármilyen megkülönböztető vallási jelet, így egyebek mellett muszlim kendőt viselni a közoktatási intézményekben.
Az Európa legnagyobb, 5 milliósra becsült muzulmán közösségét számláló Franciaországban ismét egyre gyakrabban esik szó a politikai közéletében az iszlámról. Elemzők szerint ez már egyértelműen a jövő évi elnökválasztással hozható összefüggésbe, miután a szélsőjobboldal új vezetője, Marine Le Pen - aki egyre gyakrabban tesz iszlámellenes kijelentéseket - tetszési mutatója fokozatosan növekszik.
