Ez az újraegyesített Szépművészeti és Magyar Nemzeti Galéria (MNG) "nagy hete" - emlékeztetett a tárlat keddi sajtóbemutatóján az intézmény főigazgatója.
A kiállítás két teremben 12 nagy tematika köré építve mutatja be a korszakot. Az Identitás, a Secession, az Örökség, a Bécsi korai expresszionizmus, Richard Gerstl, Oscar Kokoschka, az Emberábrázolás, a Stílusváltás Schiele alkotásain, az Anya gyermekével, a Bécsi modernizmus második generációja, az Erotika és Az utolsó évek művei című kiállításrészek vezetik végig a látogatót a tárlaton, olyan remekműveket felvonultatva, mint az Önarckép lampionvirággal, a Remeték, a Fekvő női akt, a Hasonmás, a Trude Engel arcképe, a Halott anya, a Schiele íróasztala, a Lány (Szűz), de látható lesz Schiele számos további aktja és erotikus nőábrázolása is. A kiállításon a közönség találkozhat a bemutatott korszak Szépművészetiben őrzött remekműveivel is, mint pl. Schiele Ölelkező lányok és az Álló fiúakt című remekműveivel vagy Kokoschka Veronika kendője című alkotásával.
Bodor Kata kurátor hangsúlyozta, a kiállítás Schiele rövid életművének minden korszakát áttekinti. Mint az Önarckép lampionvirággal is tanúskodik róla, a bécsi expresszionizmus későbbi mesterére pályafutása kezdetén még erősen hatott Gustav Klimt, a fiatal festő azonban hamar megtalálta saját hangját. A Remeték című önarckép már jól mutatja az összetéveszthetetlen saját vonásokat, a Schiele mögött álló alakban azonban sok művészettörténész éppen Klimtet véli felismerni.
A bécsi modernizmus első generációjával Gustav Klimt, Josef Engel Hart, Leopold Blauensteiner, Carl Moll néhány festményén keresztül ismerkedhetnek meg a látogatók, majd az Örökség című szekcióban megvizsgálhatják, milyen motívumokat örökölt tőlük a pályáját kezdő Schiele.
A 25 éves korában öngyilkos Richard Gerstl más utakon indult el, de korai halála miatt neve nem vált igazán közismertté; a budapesti közönség egy női portréjával és két tájképével találkozhat. Az Emberábrázolás című szekcióban az egy időben indult Egon Schiele, Max Oppenheimer és Oskar Kokoschka egy-egy portréja került egymás mellé, utóbbi művésznek a tárlat külön egységet is szentel.
Az életpálya második felét és az aktok zömét felvonultató terembe négy olyan rajz vezet át, amelyek Schiele korábban megbotránkoztatónak számítottak; a festőnek 1912-ben "erkölcstelenség" vádjával börtönbe is kellett vonulnia pornográfnak ítélt munkáiért. Külön egység mutatja be a bécsi expresszionizmus második generációjának kiemelkedő alkotóit és Schiele anya-tematikájú képeit is.
Utolsó éveiben a festő megházasodott, majd rövid ideig katonaként szolgált, talán ezeknek az élményeknek köszönhetően művészete is finom változáson ment át. Erről tanúskodik több mű mellett Leány (A szűz) című 1917-es munkája és az ugyanebből az évből származó, az egyik utolsó főműként számon tartott Fekvő női aktja is.
A Szépművészeti Múzeum Schiele-kiállítása szeptember 29-ig látogatható.
(Forrás: Kultúra.hu/MTI)
