(MTI) - A Terror Háza Múzeum koncerttel egybekötött rendezvényére küldött levelében Bajnai Gordon arról írt, hogy "Magyarország utcáin nem masírozhatnak többé fasiszta félkatonai szervezetek". A miniszterelnök hangsúlyozta: a holokauszt soha többé nem ismétlődhet meg, a múlt mentegetésével nem éledhet újjá a gyűlölet.
Schmidt Mária azt mondta, a közös emlékezés során megtanultuk, hogy a felelősök, a bűnösök után azokat a neveket is fel kell idéznünk, akik "emberek maradtak az embertelenségben, akiknek példáját a felnövekvő nemzedékek elé tárhatjuk".
Megemlítette, hogy tavaly Sztehlo Gábor evangélikus lelkész embermentő példájára, idén pedig Slachta Margitra, Magyarország első női parlamenti képviselőjére emlékezik a társadalom, aki "hívő keresztényként szembefordult a fajüldözéssel és mindenfajta embertelenséggel".
Schmidt Mária hangsúlyozta: Slachta Margit az első pillanattól kezdve kiállt az üldözött zsidóság mellett, szembeszegült a faji megkülönböztetéssel úgy, hogy személyes kockázatot is vállalt. 1941-ben a belügyminiszternél tiltakozott amiatt, hogy több mint 14 ezer zsidó embert lemészároltak Kamenyec-Podolszkban a magyar belügyi hatóságok közreműködésével. 1942 tavaszán a szlovákiai zsidóság képviselői kérték Slachta Margit segítségét. XII. Pius pápa többi között az ő közbenjárására utasította Szlovákia hét püspökét, hogy személyesen tiltakozzanak a szlovák állam vezetésénél a megmaradt zsidóság deportálása ellen. Az általa alapított szervezet, a Szociális Testvérek Társasága Magyarországon házait és papírjait átengedte az üldözötteknek, ezzel több mint ezer embert mentettek meg.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek beszédében kiemelte: a holokauszt áldozataink magyarországi emléknapján "ártatlan és kiváló emberek tömegeire, szakemberekre, művészekre, alkotókra emlékezünk, (...) akiket kizárólag származásuk alapján ennek az országnak az akkori vezetése szolgáltatott ki a megsemmisítésnek".
Az egyházi vezető arról is szólt, hogy a történelemből tanulni kell, mert minden bölcs nép, amely élni akart, tudta, hogy az elmúlt korok "bűneit és szabadulásait el kell beszélniük" az újabb nemzedékeknek. Ez a beszéd pedig - folytatta - nem lehet pillanatnyi érdekek függvénye, "csak akkor mutathat egy egészségesebb, jobb jövő felé, ha a tiszta és teljes igazságot adja tovább".
A bíboros Slachta Margitról elmondta: katolikusként fordult szembe a fajüldözéssel és mindenfajta embertelenséggel. Slachta Margit elítélte a második világháború folyamán egyre fokozódó antiszemita propagandát, uszítást és gyűlöletkeltést. 1942-ben azt írta, hogy "a miniszterelnökkel szemben kellene elsősorban fellépni, aztán a belügyminiszternél kikényszeríteni, hogy a gyűlölettel való mérgezést az egész vonalon tiltsa le" - idézte Erdő Péter.
A vészkorszakban szintén üldözötteket mentő Salkaházi Sára nővérről szólva Erdő Péter úgy fogalmazott, a későbbi évek igazolták, hogy "a keresztény szeretet képessé tudja tenni az embert arra, hogy akár az életét is adja üldözött embertársaiért, Boldog Salkaházi Sára vértanú hitéből fakadó hősiessége örök példakép a számunkra".
Semmilyen politikai számítás nem igazolhatja az ember méltóságának meggyalázását vagy lebecsülését, az emberi élet puszta gazdasági vagy politikai tényezőként kezelését, a szeretet kultúrája helyett a gyűlölet, a feszültség, a zűrzavar terjesztését - hangsúlyozta a bíboros.
A megemlékezés végén többen mécsest gyújtottak a múzeum falánál.
Az eseményen megjelent mások mellett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója és Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke.
