?Nem azért jöttem a világra, hogy élvezzem az életet, hanem, hogy más embereknek örömet szerezzek.? Lehár Ferenc fentebb idézet mondatához hasonló Franz Schubert ars poeticája is: ?Semmi másért nem vagyok a világon, mint hogy zenét komponáljak?. Míg azonban Lehár műveiért vetélkedtek a színházak, addig ugyanez nem mondható el Schubertről, akinek Lehárral ellentétben soha nem volt elég ereje ahhoz, hogy a korábban befejezett, vagy befejezetlenül maradt munkáit egy esetleges újraalkotás érdekében újra elővegye, átalakítsa, menedzselje. Ezért hagyott hátra tucatnyi operát és operatöredéket. Közülük a ?Die Zwillingsbrüder? - Az ikertestvérek című ugyan rövid időre előadásra került Bécsben, de a szintén sok szép dallammal bíró ?Fierabras? - gyenge szövegkönyve miatt ? Schubert életében sem jutott színpadhoz. Bécs egyébként is 1822-től Rossini lázban égett. Nem véletlen, hogy Schubert az olasz mester stílusában kezdte egyes műveit írni a siker reményében (Nyitány olasz stílusban).
Lehár a XX. század eleji operett egyik legkiválóbb képviselőjeként, magas igényű zenéivel sikeresen újította meg az akkor már sablonossá merevedett bécsi operett-stílust. Schuberthez hasonlóan életének legfőbb színtere Ausztria volt. Tatjana (korábbi címen: Kuku?ka) című operáját a lipcsei premier után a budapesti Operaház is műsorra tűzte (1898.) A bemutató után született meg Ágai Béla nőgyógyász-zenekritikus bölcs tanácsa: ?Kedves barátom, sürgősen hagyd ott a katonazenekart, neked nem az való? Ezen az úton kell tovább haladnod.? A jóslat bevált: későbbi művei közül a Hercegkisasszony, A mosoly országa, a Giuditta és a Garabonciás szintén a budapesti Operaház színpadára került. A nagy sikerű operettek mellett Lehár számos csinos kis karakterdarabot (románc, polka-mazurka, valcer) is komponált.
Vezényel: Rácz Márton
Közreműködik:
Geszthy Veronika ? ének
Kovács Orsolya ? hegedű
Forrás: vigado.hu
