A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára. Mint írják, a magyar hagyományok szerint ezen a napon az előadások előtt elhangzik az üzenet. Erre most nincs lehetőség, ezért Jordán Tamást, a nemzet színészét kérték meg, hogy olvassa fel Shahid Nadeem pakisztáni drámaíró üzenetét, amelyet minden magyar színházhoz és szakmai szervezethez eljuttattak.
Shahid Nadeem A színház mint szentély című írásában úgy fogalmaz:
amikor a jelen kihívásaira összpontosítunk, tulajdonképpen megfosztjuk magunkat attól a mélyen felkavaró lelki élménytől, amit a színház nyújtani képes.
Mint írja, a mai világban, amikor elhatalmasodik a vallási fanatizmus, a gyűlölet és az erőszak, amikor bolygónk egyre súlyosabb klímakatasztrófa felé sodródik, meg kell találnunk a módját, hogy újra visszanyerhessük spirituális erőinket. Nemcsak a közönyt, a reményvesztettséget, a pesszimizmust és a kapzsiságot kell legyőznünk, de vállalnunk kell a világunk és a bolygónk iránti felelősséget is.
„A színháznak nemes és fontos szerepe van azon energiák felszabadításában és mozgósításában, amelyek megakadályozhatják, hogy az emberiség szakadékba zuhanjon" – hangsúlyozza az író.
Mint kiemeli, a színház képes a színpadot szakrális térré változtatni. Dél-Ázsiában a művészek mély alázattal érintik meg a színpad deszkáját, mielőtt fellépnek rá. Ebben az ősi hagyományban összefonódik a spiritualitás és a kultúra.
„Ideje helyreállítani ezt a szoros kapcsolatot művész és közönsége, múlt és jövő között" – fogalmaz, hozzátéve, hogy a színházi alkotás szent tevékenységgé válhat, a színészek megtestesülései lehetnek az általuk játszott szerepeknek.
„A színháznak megadatott a lehetőség, hogy szentéllyé váljon" – zárja szavait.
Shahid Nadeem elismert pakisztáni drámaíró az ország egyik legfontosabb kulturális intézménye, a pandzsábi Kortárs Színház művészeti vezetője. Több mint ötven darab szerzője, pandzsábi és urdu nyelven ír. Eddig háromszor börtönözték be politikai okokból a különböző katonai kormányzatoknak való ellenszegülés miatt. Darabjait számos pakisztáni és indiai színház játssza, de London és New York mellett sok európai nagyvárosban is műsorra tűzték műveit. Előadásaiban fontos, kényes és olykor tabunak számító társadalmi kérdéseket feszeget, olyanokat, mint a vallási szélsőségesség, a nők elleni erőszak, a kisebbségek kirekesztése vagy a véleménynyilvánítás szabadsága.
Fotó forrása: http://www.iti-swiss.ch/
