A kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár, miniszteri biztos prezentációjában rámutatott, hogy vegyes példák vannak Európában az egykori királyi székhelyek hasznosítására: egyes paloták kizárólag kulturális-turisztikai, míg más épületek részben kormányzati, reprezentációs funkciókat is ellátnak. Kiemelte, hogy olyan épületek is vannak, amelyek bár korábban teljesen megsemmisültek, helyi identitásképző erejük miatt később mégis újjáépítették őket. Ilyen a második világháborúban részben vagy egészen lerombolt müncheni Residenz, Berlinben a Stadtschloss vagy a varsói királyi palota. A vilniusi nagyhercegi kastélyt 1801-ben rombolták le az oroszok, a litvánok mégis újjáépítették, ahogy Rigában a Feketefejűek háza, Moszkvában pedig a Megváltó Krisztus-székesegyház épült újjá.
Emlékeztetett arra, hogy a Budavári Palota középkori emlékeinek nagy része jelenleg nem látható. Ezeket szeretnék feltárni, és ? hasonlóan például a Louvre-hoz ? földalatti kiállítóhelyen bemutatni.
L. Simon László felhívta a figyelmet arra, hogy a palotát most elfoglaló Magyar Nemzeti Galéria (MNG), Budapesti Történeti Múzeum (BTM) és Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) alapterületének mindössze 34 százaléka látogatható. Kiemelte: a Nemzeti Hauszmann Terv révén ezt az arányt, az MNG és az OSZK kiköltözésével, legalább kétszeresére fogja emelni. Rámutatott: 2014-ben mindössze 365 ezren látogattak el a három intézmény kiállításaira, miközben csak buszokkal 3,2 millió turista érkezett a várba. Ezt a látogatottságot drasztikusan növelni lehetne, ha a palotát belülről is érdemesnek találnák megnézni ? vélekedett.
L. Simon László elmondta: a Nemzeti Hauszmann Terv keretében először a Csikós udvart és a lovardát állítják helyre. Ezek fölött épül újjá az 1972-ben lebontott Főőrségi épület, míg a Stöckl-lépcső és egy rejtett mozgólépcső a gyalogos megközelíthetőséget biztosítja majd a Tabán felől. Rövidesen megkezdődik a palota háború után megsemmisített Szent István-termének helyreállítása is, ami iparművészeti szenzáció lesz.
A Várnegyed felújítása során fontos szempont a várfalak felújítása, az akadálymentesítés, a várkertek rehabilitációja és a közlekedési infrastruktúra újragondolása. A várba látogatók számának növekedésével számolva jó előre gondoskodni kell parkolóhelyekről: ezt a célt szolgálja az ez év áprilisában elkészülő 300 férőhelyes mélygarázs a lovarda alatt, illetve további mélygarázsok épülnek a Szabó Ilonka utca felől, a Halászbástya alatt, de a Lovas utcánál is tervbe vettek egy új mélygarázs kialakítását ? mondta L. Simon László.
A politikus beszélt arról is, hogy a jelenlegi tudás és tervek birtokában nem lehet megmondani, mindez pontosan mennyi időt vesz igénybe, óvatos becslések szerint azonban körülbelül húsz évbe telik a Budai Vár teljes rekonstrukciója.
Farkas Gergely (Jobbik) a rekonstrukció költségeire kérdezett rá, valamint azt tudakolta, hogy mi indokolja egyes minisztériumok várba költöztetését. Szabó Szabolcs, az Együtt színeiben politizáló független politikus szerint a projekt legfontosabb célja egy kormányzati negyed építése, de még kérdéses az is, a Nemzeti Táncszínház sorsa hogyan alakul. Hiller István (MSZP) közölte: nem ért egyet újabb kormányzati funkciók várba telepítésével. Pósán László (Fidesz) szerint a lovarda vagy a Főőrségi épület rekonstrukcióját nem lehet egy kormányzati negyed építésének tekinteni, Dunai Mónika (Fidesz) pedig méltatta az akadálymentes megközelíthetőség kiépítését.
L. Simon László a képviselői felvetésekre adott válaszában elmondta: már kormánydöntés született arról, hogy 1,5 milliárd forintot szánnak a projekt előkészítésére, a tervezési, a tudományos és a régészeti munkákra, kétmilliárdból építik vissza a lovardát, 3,6 milliárdból a Főőrségi épületet és a Stöckl-lépcsőt. Az idei költségvetési törvényben 3,4 milliárd forint szerepel a Nemzeti Hauszmann Terv végrehajtására, ebből tervezik létrehozni majd többek között az OSZK Budapest határain kívül felépítendő külső raktárbázisát. További 1,5 milliárdba kerül a lovarda alatti mélygarázs építése, és 317 millió forintba a BTM egyes részeinek kiköltöztetése a Kiscelli Múzeumba. Ez összesen kevesebb, mint 12 milliárd forintnyi forrás. Az ezekkel a beruházásokkal párhuzamosan zajló egykori Karmelita kolostor rekonstrukciója mintegy ötmilliárd forintból valósul meg.
A minisztériumok várba költöztetésével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a Karmelita kolostor nagy része régóta irodaként működik, a Nemzetgazdasági Minisztérium leendő székhelye pedig szintén számos irodának ad otthont.
