Szerte a világon előfordulnak olyan hangszerek, amelyek a kultúrák közötti vándorlással kerültek egyes népekhez. Ugyanakkor vannak olyan hangszerek is, amelyek egymástól függetlenül jöttek létre a világ különböző pontjain. Ilyenek például a furulyák és a dobok, amelyek bizonyos formában szinte mindenhol felbukkannak. Napjainkban a hangszerek egy sajátos elterjedési formájával találkozhatunk: a különböző zenei fesztiválokon egyre többször hallhatunk tőlünk távoli, gyakran Európán kívüli zenei kultúrákból merítő együttesekkel. A megszólaltatott hangszerek sokszor ismeretlenek, egzotikusak számunkra.
A magyar kutatók mindig nyitottak voltak más kultúrák értékeinek megismerésére.
Bartók Béla az 1900-as évek elején Algériába utazott, hogy arab zenét gyűjtsön, emellett foglalkozott a szomszéd népek népzenéjével is, megfordult a törököknél és más ázsiai népeknél is. De Sárosi Bálint afrikai és Vikár László ázsiai kutatásai szintén nemzetközi jelentőségűek. Nemcsak a zene, hanem a hangszerek gyűjtésében is élen jártak. A Néprajzi Múzeumot megalapozó nagy tárgyegyüttesek kezdettől tartalmaztak népi hangszereket is. Xántus János 1869–1870 közötti kelet- és délkelet-ázsiai gyűjtésének anyagában például 90 hangszer, illetve hangszeralkatrész található. Gróf Zichy Jenő oroszországi és kelet-ázsiai expedíciója nyomán a Néprajzi Osztályba került tárgyak között szintén vannak zenével kapcsolatosak: osztják sámándobok, csontdoromb, kéthúrú hegedű, hárfafélék és énekszámláló pálcikák.
„A Néprajzi Múzeum számára kultúrstratégiai intézményként kiemelten fontos a határon túli múzeumokkal való együttműködés. Ennek épp úgy része közös kiállítási és közönség programok megvalósítása, mint a szakmai, kutatói együttműködés” – mondta dr. Kemecsi Lajos, a budapesti intézmény főigazgatója.
A Síppal, dobbal, didzseriduval… című kiállítás a Maros Megyei Múzeumban néhány példán keresztül bemutatja a hangszerek felosztásának rendszerét
és a Föld különböző kontinensein megtalálható változatos hangszerek összehasonlításával a hasonlóságaikat vagy a különbözőségeiket. A csoportosítás alapjául a nemzetközi gyakorlatban elfogadott rendszerek 4 főcsoportját használja: idiofon, membranofon, chordofon és aerofon hangszerek.
A látogatók meghallgathatják néhány kiállított hangszernek a hangjátt, és kipróbálhatnak bizonyos hangszertípusokat is. A kiállításban zenepedagógiai programok is lesznek gyerekek számára. A tárlat 2023. április 30-ig látogatható.
Képek forrása: Néprajzi Múzeum
