"Ki kell mondanunk, hogy soha nem bocsáthatunk meg azoknak, akik fegyvert emeltek ártatlan emberekre. Ki kell mondanunk, hogy utolsó hazaárulóként tekintünk azokra, akik képesek voltak elárulni a nemzeti összetartozás eszméjét, és akik állami szintre emelték a terrort, amelynek nevében kezet és fegyvert emeltek saját honfitársaikra. Elvitatva tőlük még a létezés jogát is" ? fogalmazott november 9-én Áder János köztársasági elnök Abdán a Radnóti Miklós halálának 70. évfordulóján tartott megemlékezésen. Hozzátette, hogy ?hetven évvel ezelőtt itt, Abdánál nem névtelen, darabra elszámolható bábukat lőttek tömegsírba, hanem embereket, akiknek neve, munkája, élethivatása, családja, szerelme volt.?
Abda volt a költő halálának helyszíne, ahol több sorstársával együtt tömegsírba lőtték. A faluban Dr. Fűzfa Balázs szervezésében háromnapos rendezvénysorozatot tartottak, ahol felolvasóestet, kerekasztal-beszélgetést, a Sebő Együttes koncertjét és filmvetítést is láthattak a megemlékezők.
Az évfordulóra készült el Radnóti Miklós tavaly novemberben ledöntött szobra is Abda és Győr között. Az eredeti pontos másolatát ugyanúgy Melocco Miklós, Kossuth-díjas szobrász készítette, ami a fiatal költőt ábrázolja. "A magyar költőtől elvárjuk, hogy jós legyen, látnok is legyen" - fogalmazott az ünnepségen a szobrász, példaként említve a saját halálát megjövendölő Petőfi Sándort, valamint Radnóti Miklós 1936-ban megjelent ?Járkálj csak, halálraítélt!? című kötetét. Somogyi Tivadar, Győr alpolgármestere az eseményen arról beszélt, hogy a költő a munkatáborban és az erőltetett menet alatt is sejtette, mi vár rá, mégis alkotott. Hangsúlyozta, hogy emlékezni nem csupán a holokauszt hetvenedik évfordulóján kötelességünk, "folyamatosan a szívünkben és az eszünkben kell őriznünk a fájó és embertelen tettek emlékét", hogy még egyszer ne történhessen meg hasonló szörnyűség.
Az abdai eseményekkel egy időben Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben Rétvári Bence tartott megemlékezést a költő sírjánál. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy fogalmazott, hogy Radnóti Miklós a legkiszolgáltatottabb helyzetben, amibe ember kerülhet, úgy szólt mindnyájunkhoz, úgy közvetítette sorsát, hogy költészetével szilárdan őrizte és sugározta hitét, szeretetét és belső harmóniáját. Az államtitkár szerint Radnóti Miklós életműve mindenki számára örökké élő példaként szolgál. A költő olyan örökséget hagyott hátra az abdai tömegsírból előkerült, zsebébe rejtett Bori noteszben, mely a jövőben is páratlan kincsként emlékeztet a líra erejére.
A Holokauszt Emlékév keretében, de kiemelten a költő munkássága köré szerveztek programokat a hétvégén szerte az országban. A Millenáris Teátrumban írók és irodalomtörténészek - Lator László, Szabó T. Anna, Simon Márton, Krusovszky Dénes, Térey János, Márton László, Varga Mátyás - beszélgettek Radnóti Miklós életéről és költészetéről. A Bor és környéke című dokumentumfilm levetítése után Törőcsik Franciska színművész olvasott fel részleteket a költő idén elhunyt felesége, Gyarmati Fanni naplójából. A székesfehérvári Fortedanse társulat produkcióját Mókus és a Fabula Rasa, majd Szabó Balázs Bandája koncertek követték. Az Akvárium klubban slam poetry versenyt tartottak, a slammerek produkcióinak alapjait a költő élete és munkája által inspirált saját élmények adták. Az Erőltetett menet című amerikai-magyar játékfilmmel emlékeztek a Vörösmarty utcai Bródy Ház Stúdióban, a pécsi Kodály Központban és az Urániában.
Hódmezővásárhelyen november 7-én, a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban Both Miklós és a Napra zenekar adta elő Radnóti Miklós megzenésített verseit. Késő délután a Németh László Városi Könyvtárban neves előadóművészek a Havas Judit előadóművész, irodalomtörténész rendezte irodalmi esten idézték meg a költő szellemét versei és naplója alapján.
A határon túl is megemlékeztek a költőre, a csehországi Liberecben kétnyelvű emléktáblát avattak november 8-án, valamint bemutatták az erre az alkalomra készült kétnyelvű Radnóti-verseskötetet is.
Bodor Máté
