A Farkas Ferenc mestereként a magyar zenetörténethez is kötődő Respighi kivételes bájú régi olasz táncfüzére a neoklasszicizmus gyöngyszeme, Szervánszky Fuvolaversenye az ötvenes évek maradandó magyar zenéi közé tartozik (ősbemutatóját a Nemzeti Filharmonikusok elődje, az Állami Hangversenyzenekar abszolválta), Franck szimfóniája pedig a német hatásokat befogadó francia romantika egyik legnagyobb jelentőségű zenekari alkotása. A különleges tehetségű Győri–Madaras házaspár közreműködése fiatalos energiák felszabadulását ígéri.
Ottorino Respighit a zenei impresszionizmus képviselőjeként tartják számon, bravúros hangszerelőművészetét olyan művek jelzik, mint a Róma kútjai, a Róma fenyői és a Római ünnepek. Emellett azonban a neoklasszikus stílusirányzatnak is híve volt, ennek dokumentumai a Régi olasz táncok szvitek, amelyek közül ezúttal az elsőt halljuk. Szervánszky Endre (1911–1977) Siklós Albert növendéke volt a Zeneakadémián. Fuvolaversenye (1952), melyet a kor nagy fuvolásának, Jeney Zoltánnak írt, Bartók hatását tükrözi. César Franck nagyszabású d-moll szimfóniája (1888) a francia késő romantikus zenekari irodalom egyik fő műve, kompozíciós technikájára jelentősen hatott Liszt Ferenc gondolkodásmódja.
Győri Noémi a budapesti Zeneakadémia után Bécsben, Münchenben és Londonban tökéletesítette tudását. Sok kortárs zenét játszik, világszerte koncertezik és mesterkurzusokat tart, 2019 óta a Manchesteri Egyetem fuvolatanára. Férje, Madaras Gergely fiatal kora ellenére jó néhány éve világhírű karmester. Első sikerei külföldön bontakoztak ki. „Huszonnégy országban, öt földrészen körülbelül hetven zenekart, közel ezer művet dirigáltam” – summázta eddigi pályáját egy interjúban. Feleségéhez hasonlóan ő is fuvolásként kezdte pályáját, ma is játszik hangszerén.
Nyitókép: Győri Noémi fuvolaművész. Fotó: Oz Bernadette
