Szikora János, a színház igazgatója úgy fogalmazott, lelkesítő utánanézni a múltba, másfél évszázaddal ezelőttre, amikor a fehérvári polgárok által alapított részvénytársaság elkezdte építeni a város színházát, és 150 évvel ezelőtt, augusztus 20-án letették az épület alapkövét. Példaként idézte azt is, ahogyan a II. világháborúban megsérült színházépületet téglajegyekből finanszírozva építették újjá. A legújabb korban sem veszített a teátrum a jelentőségéből, hiszen a magyar színháztörténetben is nagy jelentőséggel bíró Pelikán Kamaraszínház bejárati kapuját szintén pártolói jegyekből tudták felújítani. Kiemelte, hogy a pandémia után újra megnyílt a színház, a nézők pedig visszatértek a három játszóhelyre. „A színházszeretet szeretnénk viszonozni a következő évad műsorával” – fogalmazott, és ismertette a sokszínű műsortervet.
Az évad a nagyszínpadon októberben William Shakespeare drámájával indul. A rendező, Bagó Bertalan úgy fogalmazott: „A Julius Caesar attól jó, mint a Trónok harca.”
A mű egy politikai gyilkosságot és annak tragikus következményeit vizsgálja, az előadás pedig arra keresi a választ, hogy az eszmék összecsapása után lehet-e embernek maradni.
Novemberben a székesfehérvári nézők is láthatják a Játékszínnel koprodukcióban készített, Budapesten már nagy sikerrel bemutatott Szakonyi-darabot, az Adáshibát, decemberben pedig Forgács Péter rendezi az Egressy Zoltánnal írt Beatles.hu című, műfaja szerint zenés ámokfutást.
A kortárs magyar dráma ügye évek óta kiemelt helyet kap a székesfehérvári repertoárban. Ennek megfelelően kerül színre ősbemutatóként A jeruzsálemi király, Totth Benedek kalandtörténete, amely az Aranybulla korában játszódik. A rendező Horváth Csaba elmondta, régi vágya, hogy egy olyan történelmi drámával foglalkozzon, amely az Árpád-házi királyokról szól. A jövő áprilisi premier II. András életét, cselekedeteit és korát vizsgálja, azét a királyét, aki a városhoz is kötődik.
Az utolsó nagyszínpadi premier Szirmai Albert, Bakonyi Károly és Gábor Andor operettje, a Mágnás Miska lesz, amely Telihay Péter rendezésében a nők oldaláról vizsgálja meg a történetet. „Ebben a darabban a két legmodernebb figura a két nő, Rolla és Marcsa. A darabnak ez a vonala sokkal égetőbbé vált, hogy a két nő megpróbálja a saját személyiségét egy férfitársadalomban érvényre juttatni, és megköveteli a státuszt, hogy ő szabad, és megtalálja a saját életpályáját, amelyben jól érzi magát. Ez a darab erről szól, sok dala erről szól, és azt gondolom, hogy ebben az előadásban ezt érdemes nagyon erősen megmutatni.”
Telihay Péter érdekességként elmondta, először 1996-ban, Szegeden rendezte az operettet, az előadás koreográfusa Horváth Csaba volt, a színház művészeti vezetőjét pedig Szikora Jánosnak hívták. A rendező visszaemlékezett, hogy akkor a felnőtté válás nehézségéről szólt a történet, arról, hogy egy sok korrupcióval, sötétséggel átszőtt korban hogyan tud a szerelem érvényesülni. Mára egy másik fontos téma is fókuszba kerül. Ebben a darabban, fejtette ki, két olyan fiatal nőről van szó, akik be vannak szorítva a saját társadalmi helyzetükbe, és azt keresik, hogyan jusson érvényre női létük. Ez jelenleg is aktuális kérdés, és erre szeretne az előadás reflektálni. „Szórakoztató mű, jó és különleges, sokféle zene, komoly társadalmi üzenettel rendelkező operett, amit nem szeretnék elrejteni” – jellemezte a Mágnás Miskát és a készülő előadást Telihay Péter.
Két vendégprodukció is érkezik a nagyszínpadra: A vadak ura, valamint Komáromból a Bagó Bertalan rendezte Csónak, avagy előttünk a vízözön.
A Kozák András Stúdióban mutatják be januárban Edward Albee drámáját, a Nem félünk a farkastólt Czukor Balázs viszi színre Tóth Ildikóval és Sághy Tamással a főszerepben. Tavasszal Lessing Bölcs Náthán című drámai költeményét viszi színre a társulat Szikora János rendezésében, a címszerepben Trokán Péterrel.
A megújult Pelikán Fészekben Lőrincz Zsuzsa viszi színre a legendás Petőfi-rockot fiatalokkal, akiknek Paál István anyagával dolgozni megható és izgalmas kihívás, célja pedig az, hogy választ találjanak arra, hogyan azonosul a Z generáció 2022-ben Petőfivel, az 1848-as forradalmi hangulattal. Romain Weingarten szürrealista játéka, A nyár Molnár G. Nóra rendezésében lesz látható, akit leginkább a karakterek fékezhetetlensége és kíváncsisága izgatott fel.
Novemberben Szőcs Géza Te mentél át a vízen? című zenés (nem)létét, az allegóriás ember üzenetét Szabó K. István viszi színre. A költő mozgásterét kutatja az előadás a diktatúra által kijelölt térben, a lélek által diktált önkereső bolyongásban, ahol „a légy tiszta önmagadhoz” elvhez igazodik minden lépés. És miután a lehallgatottak rövid időn belül elhallgattatnak, az egyre halkuló kisebbségi értelmiségi létből a menekülés jelenti a kiutat nyugat felé. 1986-ban Szőcs Géza elhagyja a hazáját, hazája megszabadul Szőcs Gézától. De, mint kiderül, a szabadság ennél sokkal bonyolultabb dolog.
Januártól látható a világ talán legnépszerűbb off-Broadway-musicalje, a Te édes, de jó vagy, légy más! című jókedvű musicalrevü Lendvai Zoltán rendezésében. Májusban egy újabb Ulickaja-művet, az Unokám, Benjamint rendezi Kerkay Rita. „Az Odaadó hívetek, Surik a kedvenc regényem Ulickajától. Ez a darab sokban hasonlít rá. Könyörtelenül pontosan ábrázolja a női sorsokat, mégis humoros és végtelen érzelmes” – fogalmazott a rendező.
Egy különleges előadás is lesz az évad második felében, amely a város három kiemelt kulturális intézményének összefogásából született.
A háromfelvonásos est első részében a színház mutatkozik be Hargitai Iván rendezésében, a második részben az Alba Regia Szimfonikus Zenekar adja elő Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című kompozícióját, majd a Székesfehérvári Balett Színház előadása, a Boban Markovic-zenére készített Parádé kerül közönség elé, amelynek bemutatója az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében volt. A balettegyüttest vezető Egerházi Attila úgy fogalmazott, a három éve működő Székesfehérvári Balett Színház életében ez az alkalom mérföldkőnek számít.
A bemutatók mellett továbbra is műsoron marad A cégvezető, A Vágy nevű villamos, az Antigoné, az Odaadó hívetek, a Surik, a Mikve, Az öreg hölgy látogatása, a Boeing, Boeing, a Fame, A padlás, a Diótörőcske, a Trianon és Az ember tragédiája 2.0.
A nyitóképen a meghívott rendezők. Fotók: Kiss László
