Soros György és Lord Northampton képviselője is cáfolja, hogy gazdát cserélne a Seuso-kincs

Kultpol

(MTI) - "A hír nem igaz, minden alapot nélkülöz, és nem tervezi Soros György a Seuso-kincsek megvásárlását" - fogalmazott a távirati iroda megkeresésére a magyar származású amerikai befektető New York-i irodájának képviselője.
    Lord Northampton név nélkül nyilatkozó képviselője az MTI londoni tudósítójának kijelentette: nem hallott arról, hogy megkeresés érkezett volna a kincsek megvásárlására, ezért a hírt - amely előző nap jelent meg egy horvát újságban - nem is tudja érdemben kommentálni. "Ha lesz fejlemény, majd kommentáljuk" - mondta a képviselő, hozzátéve: az MTI-től szerzett tudomást a horvát lap cikkéről.  
    A páratlan, 14 darabos késő római ezüsttárgy-gyűjteményt birtokló Lord Northampton, aki negyedszázada kezdte darabonként felvásárolni a piacról a tisztázatlan múltú kincset, a brit sajtónak tavaly ősszel felfedte, hogy a kollekció eladására készül.
    A Seuso-kincset a londoni Bonhams aukciós ház néhány hónapja zárt körben, szakmai közönségnek bemutatta, de kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy az esetleges eladásban nem vesz részt. A magyar kulturális tárca azonban még a kiállítás előtt levelében tájékoztatta a Bonhams elnökét, hogy Magyarország évek óta komoly erőfeszítéseket tesz a Seuso-gyűjtemény visszaszerzésére. A magyar jogszabályok értelmében a kincsek a magyar állam tulajdonát képezik, erre figyelemmel a kormány tulajdoni igényét továbbra is fenntartja, és ezzel kapcsolatosan minden lehetséges jogi lépést megtesz - állt a minisztérium tavalyi levelében.
    Egy másik nagy aukciós ház, a Sotheby's 1990-ben már megpróbálta értékesíteni a gyűjteményt, egy nappal azután azonban, hogy a kollekcióból rendezett New York-i kiállítást megnyitották, először Libanon, majd egymás után Magyarország és az akkori Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be, azon az alapon, hogy a kincset az ő területükön találták meg, és a gyűjteményt vissza akarják kapni.
    Libanon végül ejtette igényét, Magyarország és a Jugoszlávia utódjaként perlő Horvátország keresetét pedig elutasította a New York-i esküdtszék, és a két ország a fellebbviteli bíróságon is pert vesztett.