A bikaviadalok támogatói szerint a spanyol nemzeti identitás részét képező művészeti formáról van szó, így semmi értelme annak, hogy Katalóniában a múlt hónapban betiltották azt, ahogy számukra az sem elfogadható, hogy 1991 óta a Kanári-szigeten sem gyakorolhatják a véres sportot.
Juan Manuel Albendea, a konzervatív Néppárt szóvivője szerint elsődlegesen a további tiltásoknak kell elejét venni, hiszen a katalán lépés csak ahhoz mérhető, mintha "Madrid például betiltaná a mozikat", ami "nevetséges lenne". Az általuk előterjesztett javaslat szerint a spanyol kormányzatnak a kulturális örökség részeként kell kezelni a bikaviadalokat, ám ennek részleteivel kapcsolatban még nekik sem voltak információik.
Bár a kulturális örökségi cím biztos védelmet nyújtana, a szocialisták ellenzik a javaslatot, ezért ha a néppártiak szeptemberben parlamenti vitára bocsátják, egyelőre nincs túl sok esély, hogy bárki megszavazná. Jose Luis Zapatero kormánya azért sem tervez lépést az ügyben, mert szerintük a hasonló döntéseknek a helyi kormányzatoknál a helye.
Az állatvédők szerint "egy apró kisebbség küzd egy olyan hagyományért, amely a spanyolok többségét egyáltalán nem érdekli". Ráadásul "semmi kulturált nincs egy állat megkínzásában".
Mindez egy létező problémára világít rá: a gazdasági válság miatt igencsak megcsappant a viadalok száma, és az egyes települések a sportág betiltásával eleshetnek a turisztikai és hirdetői bevételtől is. A viadalokat támogató szervezetek vezetője, Luis Corrales szerint azonban szó sincs arról hogy leáldozna a sportnak, hiszen a hasonló jóslatok már az 1930-as években is népszerűek voltak, amikor a lovakra védőpáncél kerülhetett a ringben. Erről tanúskodnak a spanyol lapok, amelyekben a nemzeti vezetők, de még a királyi család tagjai is feltűnnek a bikaviadalok nézői között.
A viadalok támogatói így már a 2012-es választásokra várnak: mivel Zapatero kormányának a válság következtében eléggé megcsappant a népszerűsége, ezért most abban reménykednek hogy a Néppárt hatalomra kerülve megmentené a bikaviadalokat, amelyeket később az UNESCO kulturális örökségi listájára is jelölnének majd.