Staféta programsorozat: Génkapocs II.

A tehetség életünk képlékeny és nehezen megfogalmazható adománya. Képesség, adottság, tanult minták és a jól befektetett energia egysége kell ahhoz, hogy kibontakozhasson, maga és környezete – előbb családja, majd hazája – számára testet ölthessen és hathasson. A magyar képzőművészet történetében számos olyan családdal találkozhatunk, ahol egy-egy gyermek folytatta a szülő hivatását, de olyan dinasztiával, ahol négy generáció szinte valamennyi tagja a művészet területén tevékenykedik, alig. Rákossy Anikó festő- és grafikusművész és férje, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett szobrászművész, Farkas Ádám nemcsak folytatták a szüleiktől örökölt mesterséget, építettek megkérdőjelezhetetlen jelentőségű életművet, de családjukkal példát is állítottak arról, hogyan lehet tehetséges gyermekeket olyan környezetben nevelni, ahol az alkotás anyanyelv, ahol az önkifejezés, az autonóm művészi létezés ugyanolyan természetes, mint egy meghitt vasárnapi ebéd – fogalmazott Tardy Anna, a kiállítás kurátora.

A Támogatáskezelő kiállításán Rákossy Anikó gazdagon burjánzó képterei, Farkas Ádám a természet geometriájából és esztétikájából merítkező szobrai, Farkas Zsófia amorf bronz és alumínium figurái, Farkas Borbála a pamut melegségét és a geometria szigorát szembeállító textilképei és Strauss Emma hagyományokra, szokásokra reflektáló fotográfiái vallanak a különleges családról. Műveiken keresztül bemutatják, hogyan szövődnek össze a különböző módokon megnyilvánuló, autonóm, mégis összetartozó művészi világok.

Farkas Ádám a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Munkácsy díjas érdemes művész. Nemzetközileg is elismert szobrászatát a természet szeretetéből és tiszteletéből táplálkozó idealizmus jellemzi. A szobrászat hagyományos eszközeivel tiszta eszmeiséget közvetít, egyszerű formákból építkező plasztikákat készít. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán ismerkedett meg feleségével, Rákossy Anikóval. A festőnő alkotásait belső tájképeknek tekinti. Festményeit ismétlődő absztrakt motívumokból és meleg, pasztell színharmóniákból építi fel. Művészetére egyaránt jellemző a dekorativitás és a szorongó, nehéz érzésekkel teli atmoszféra.

A házaspár első gyermeke Farkas Borbála, aki franciaországi tanulmányait követően a korai anyasággal járó befelé fordulás otthonos, meghitt világában kezdte el igazán textilművészeti munkáját. Művészetére nagy hatással volt a francia életvitel, textil- és lakáskultúra. Testvére, Farkas Zsófia művészete az angolszász műanyagszobrászat eszmeiségével mutat rokonságot. Szobrászatával egy sajátos, szinte meseszerű világot teremt. Szobrainak két leggyakoribb motívuma a nőies, öblös félgömb és a férfias, elnyúló csápok, nyúlványok: ezek együttléte, dinamizmusa adja alkotásainak izgalmas, mozgalmas aspektusát. A művésznő fia, Barakonyi Brúnó zenéjével színesíti a családi tárlat megnyitóját, míg Farkas Borbála lánya, Strauss Emma a fotóival járul hozzá a kiállításhoz. Dokumentarista jellegű fotográfiái fókuszában az ember áll, elsősorban a keleti régiókban élő, társadalomban alárendelt, szegény néprétegek – férfiak és nők, fiatalok és idősek, hagyomány és modernitás kerül lencsevégre, hogy apró építőkövekként családdá, közösséggé álljanak össze.

A Támogatáskezelő küldetése hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar emberek a saját kreativitásukkal, tehetségükkel, szakértelmükkel a lehető legjobban boldoguljanak itthon és a Kárpát-medencében. A rendezvény és a kiállítás az Allianz Hungária Zrt. és az MKB Bank jóvoltából valósult meg.

A tárlat az aktuális járványügyi szabályozások szerint tekinthető meg 2021. november 25-től 2022. január 6-ig, munkanapokon 10 és 16 óra között. A rendezvény fővédnöke dr. Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár, aki a jelenlétével is megtiszteli a 24-i nyitóeseményt. A kiállításmegnyitón köszöntőt mond még Monszpart Zsolt, a Támogatáskezelő főigazgatója és Feledy Balázs művészeti író. A megnyitón a család legifjabb férfi sarja, Barakonyi Brúnó és társai, Neuschl V. Armand és Baranyi Bence zenélnek.