Startolt a Margó, íme a hétvégi programod
Olvasni kell – ez a Margó Irodalmi Fesztivál alapvető üzenete a kezdetektől. Az idén ősszel immár 14. alkalommal megrendezett fesztivál október 9. és 12. között várja az irodalom iránt érdeklődő közönséget a Nemzeti Táncszínházban. A cél, hogy az irodalmat új, kötetlenebb közegbe helyezze: az olvasás ne ünnepi kivétel, hanem a mindennapok szerves része legyen. Idén is beszélgetések, könyvbemutatók, élőzenei programok váltják egymást, a szerzők pedig nem pulpitus mögül szólnak az olvasóhoz, hanem vele együtt keresik a közös kérdéseket, válaszokat.
A Margó most is a kortárs irodalom izgalmasabbnál izgalmasabb hangjait vonultatja fel, kiegészülve számos nemzetközi vendéggel. A kínálat gazdag, ezért néhány nagyobb témakörbe rendeztük a programokat, hogy mindenki megtalálja a neki szólót – a teljesség igénye nélkül, ami a sokszínű programra való tekintettel nem is megvalósítható.
Az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál megnyitóján átadták az idei Margó-díjat, amelyet Tóth Marcsi Erdő van idebenn című regénye nyert el a legjobb első prózakötet kategóriában. A Margó x Erste #higgymagadban különdíjat Jehan Paumero vehette át.
Családi és személyes történetek
Az idei Margóra több szerző is olyan könyvvel érkezik, amely a családot, az emlékezetet vagy az önazonosság kérdését járja körül.
Péntek délután 17:00-kor Babarczy Eszter Apám meghal című naplószerű kötetét mutatják be. A könyv hat hónap eseményeit követi végig: az apa leépülésének és elvesztésének folyamatát. Előbukkannak a szülő-gyermek viszony rétegei, a távolság és közelség váltakozásai. Hasonló témában szólal meg Szilasi László [18:48: telefon] című kötete is, amelyet szombaton 18:30-tól mutatnak be. A könyv az édesanya halála után íródott: a szerző minden este ugyanabban az időpontban hívta fel őt, és halála után írásban folytatta ezt a párbeszédet. Szilasi könyve nemcsak a gyászról szól, hanem arról is, hogyan őrizhetünk meg valamit abból, ami már visszafordíthatatlanul elveszett.
Szombaton 15:00-tól Szabó T. Anna Erősebb nálam című novelláskötete kerül a középpontba. A könyv rövid történetei a szeretet, a függés, a bizonyosság és a biztonság iránti vágy köré szerveződnek – megmutatva azt is, hogyan formálják át az emlékeink azokat, akikhez kötődünk.
Egy generációkkal átívelő családtörténetet mesél el Czakó Zsófia új regénye, a Távoli rokonok. A szombat délután 15:30-kor kezdődő bemutatón a szerző Ott Annával beszélget Margitról, egy idős nőről, akinek életében a múlttal való szembesülés, az anya-lánya kapcsolat és az identitás rétegei egyszerre kerülnek előtérbe.
Szombat délután 16:30-tól Moa Herngren A válás-trilógia című könyvéről lesz szó. A svéd írónő regényeiben nők és férfiak nézőpontjából követhetjük végig, hogyan alakulnak a családi szerepek egy válás után, és hogyan formálja át a szerelem elvesztése a szülői viszonyokat. A bemutatón a szerző is részt vesz, a beszélgetést fordítással kísérik.
Ugyanezen a napon 18:30-tól Barnás Ferenc Most és halála óráján című regénye kerül bemutatásra. A főszereplő egy óceániai szigeten próbálja megérteni saját életét, miközben a menekülés és a szabadság mezsgyéjén lavíroz.
Vasárnap 14:00-kor Fábián Tamás Bravúros mutatványok, amiket senki se látott című kötete zárja a tematikus sort. A könyv különféle kapcsolatokat és életeseményeket jár körül: barátságokat, családi helyzeteket, lezáratlan beszélgetéseket – azt kutatva, vajon mikor van késő megpróbálni rendbe hozni valamit, és mikor nem.
Női sorsok és párkapcsolatok
Ebben a tematikában olyan könyvek szerepelnek, amelyek női tapasztalatokat, testet-lelket érintő kérdéseket és a kapcsolati dinamika finom rezdüléseit helyezik fókuszba. A szerzők személyes, sokszor fájdalmas történeteken keresztül beszélnek anyaságról, szerelemről, újrakezdésről vagy épp arról, hogyan formálja át az identitást a másikhoz való viszony.
Pénteken 18:00-kor kerül sor Miklya Luzsányi Mónika könyvbemutatójára, amelynek már a címe is beszédes: Szerelem és kard. A történet Bányai Júliáról, az 1848–49-es szabadságharc egyik különös alakjáról szól, aki nőként vállalt férfiszerepet, honvédként harcolt, majd bujdosott. A regény egyszerre feminista és hazafias, történelmi és mélyen emberi. Ezzel egy időben mutatkozik be Dora Čechová cseh írónő Nők, akiknek férfi kell című kötete, amely finom iróniával és érzékenységgel beszél női sorsokról. A szövegekben közös, hogy hősnőik önmaguk újradefiniálásán dolgoznak – párkapcsolatokon innen és túl.
Ugyanezen az estén 18:30-tól mutatkozik be Mécs Anna új kötete, a Rutin, lapjain egy teherbeesés küzdelmét követhetjük végig, míg a történet másik szála a már megszületett babával töltött mindennapokról tudósít. Női tapasztalat sokarcúságát és azt, hogy mit jelent nőként navigálni a hétköznapokban.
Vasárnap délután egy különösen személyes hangvételű könyv zárja a blokkot. Csepelyi Adrienn Nagymamám magyaráz című kötetében saját családi örökségéhez, azon belül is szatmári nagymamájához fordul. A könyv olyan, mint egy időkapszula: több generációnyi örömöt, fájdalmat, terhet és könnyűséget mutat meg a múltból.
Létezés, identitás, határhelyzetek
Vannak könyvek, amelyek nem történeteket akarnak elmesélni, hanem kérdéseket tesznek fel – és nem mindig kínálnak rájuk válaszokat. Az idei Margón több olyan szerző is bemutatkozik, aki az emberi lét határhelyzeteit kutatja: önazonosság, döntéshelyzetek, pusztulás, változás és a „hogyan tovább?” állapotai.
Szombaton 17:00-tól mutatkozik be Vay Blanka első novelláskötete, az Összekapaszkodva zuhanni. A Németországban élő szerző írásai személyes és társadalmi szinteken is rezonálnak – egyszerre ragadják meg az intimitás pillanatait és a nagyobb rendszerek repedéseit. Novellái között akad groteszk, kétségbeesett, ironikus és gyengéden humánus is, de közös bennük, hogy a létezés törékeny pontjaira fókuszálnak.
Ugyancsak szombaton, 19:30-tól hallhatjuk Sibylle Grimbert francia írónőt, aki Az utolsó egyed című regényében egy tudós férfi és egy utolsóként életben maradt madár közös sorsát mutatja be. Miközben a férfi igyekszik megérteni az állatot, egyre mélyebbre merül egy nyugtalanító kérdésben: mihez kezd az ember, ha olyasvalakit szeret, akinek nincs jövője?
És végül, vasárnap 16:00-tól Barnás Ferenc korábban említett regénye, a Most és halála óráján is ide illeszthető: az elszigetelődés, az identitásvesztés és a belső világ tapogatózása olyan határhelyzeteket tár fel, amelyeket a valóság gyakran nem ismer el.
Zene és előadó-művészet
A Margó mindig is nyitott volt arra, hogy az irodalom más művészeti ágakkal párbeszédbe lépjen. Az idei fesztiválon is találkozhatunk olyan programokkal, ahol a zene nem pusztán kíséret, hanem egyenrangú alkotóelem: szöveg és hang együtt teremt új élményt.
Péntek este 20:30-kor a Nagyteremben Schoblocher Barbara, Kocsis Bence, Boros Levente, Ocsovay Damján és Heilig Tomi közös koncertje zárja a napot. Az összművészeti esten zene és előadás kapcsolódik össze, az alkotók különféle zenei hátterükből kiindulva keresnek közös hangot – és közös kérdéseket.
Szombat este 20:30-kor Zságer Balázs, Dom Beats és Дева lépnek színpadra, akik zenei világukkal szintén a határátlépés lehetőségeit kutatják – műfajok és hangulatok között.
Vasárnap este 20:30-kor a záróeseményként a Nagyteremben a Mörk zenekar koncertje hallható. A soul, funk és alternatív hatásokat vegyítő együttes koncertje méltó lezárása az idei Margónak – zene és gondolat szoros szövetségében.
Ha ebben a válogatásban valaki nem találta volna meg azt a könyvet vagy beszélgetést, ami igazán megszólítaná, az mindenképp látogasson el a fesztivál weboldalára – a Margó programja idén is bőven tartogat további lehetőségeket.