Az idő rövid története című ismeretterjesztő kötet szerzője 76 évesen, 2018-ban hunyt el. Családja 2021-ben Hawking hagyatékának jelentős részét a brit államnak adományozta. Most készült el tudományos és személyes archívumának teljes katalógusa, és az anyag kutathatóvá vált a Cambridge-i Egyetem könyvtárában.
A tudós levelezésében olvashatók azok az írások is, amelyekben számos ügyért emelt szót, egyebek mellett a fogyatékossággal élők jogaiért, például a londoni Királyi Operaház akadálymentesítéséért és a nukleáris leszerelésért.
A Hawking munkásságával kapcsolatos több tízezer oldalnyi szöveg mellett fotók, filmjeinek és tévésorozatainak forgatókönyvei, továbbá a tisztelőitől, köztük a pápáktól, államfőktől és a közönségtől kapott ajándékok is szerepelnek a 113 doboznyi archív anyagban.
A brit elméleti fizikus egyik levelében – amelyet 1986-ban, légcsőműtéte után írt szüleinek az írott szöveget megszólaltatni képes számítógépével – arról számolt be, hogy számítógépének hangja a brit Ki vagy, doki? (Doctor Who) sci-fi-kultsorozat földönkívüli dalekjének beszédéhez hasonlít némi amerikai akcentussal.
Hawkingnál 1964-ben, 22 éves korában állapítottak meg gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist), és orvosai akkor csupán néhány évet jósoltak neki.
Az archívum egyedülálló forrás lesz a Hawking tudományos munkássága és tudományos élete, személyes élete, a tudományos ismeretterjesztés, a fogyatékossággal élők jogai, a kisegítő technológia eszközei és a hírességek iránt érdeklődő kutatók számára – mondta el az archívum katalogizálásán 28 hónapon át dolgozó Susan Gordon.
A katalógus elkészültével és az anyagok hozzáférhetővé tételével egyidejűleg egy válogatás is megjelent a tudós tanulmányaiból a londoni Tudományos Múzeum folyóiratában.
A múzeumban 2022 óta tekinthető meg Hawking egykori dolgozószobája és mintegy ezer személyes relikviája, amelyet a múzeum 2021-ben a Cambridge-i Egyetemtől kapott meg.
