Nem egészen három évvel az Európai Gazdasági Közösség megalapítása (1957. II. 25.) után Stockholmban létrejön egy második nyugat-európai gazdasági unió: Nagy-Britannia, Írország, Ausztria, Svájc, Lichtenstein és Portugália, valamint Dánia, Norvégia és Svédország egyezményt ír alá az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) létrehozásáról. Ezzel reagál a kilenc szabadkereskedelmi ország arra, hogy a hat EGK-országon belül megszüntetik a vámokat és a kereskedelmi korlátozásokat. Az EFTA számottevő céljai közé tartozik a tagországok kereskedelmi területének kiszélesítése igazságos versenyfeltételekkel és a kölcsönös behozatali és kiviteli vámok megszüntetése iparcikkeket illetően. Első lépésként szerepel az 1960. július 1-jére kitűzött 20 százalékos vámcsökkentés, utána évente 10 százalékkal csökkennek majd a vámok, míg meg nem lesz a teljes vámmentesség. Az EGK-val ellentétben az EFTA viszonylag laza piaci tömörülés, amelyből a tagországok egyévi felmondási idővel újra ki is válhatnak. Az EFTA lemond a közös piacról és a gazdaság- és valutapolitika koordinálásáról. A mezőgazdasági termékeket kirekesztették a szabadkereskedelmi egyezményből. Míg Finnország 1961-ben társulási egyezményt köt és Izland 1970-ben csatlakozik; Nagy-Britannia, Írország, Dánia és Norvégia tárgyalásokat kezd az EGK-val a csatlakozás ügyében.
