Az angol régészek az érdekesnek tűnő kijelentésre egy 2500 évvel ezelőtt megsütött disznó maradványainak tanulmányozásakor jutottak, mely szerintük minimum arra szolgáltat bizonyítékot, hogy már akkor is valamiféle ünnepléssel vagy rituáléval ülték meg az év meghatározott fordulópontjait. Mivel a csontokra a nagyjából i.e. 3100-ból származó Durrington Walls-nál bukkantak, a kutatók úgy gondolják, hogy a hasonló korú Stonehenge is egy olyan rituális építmény-hálózat része lehetett, melyek szinte teljesen átszövik a Salisbury síkságot.
"A Durrington Walls-nál talált leletek szinte biztosra vehetően azt sugallják, hogy a neolitikum embere a ceremóniáit vagy fesztiváljait a tél közepén, és nem nyáron rendezte" - mondta el a disznócsontokat elemző Umburto Albarella, a Sheffield Egyetem régésze a Discovery News-nak. Hozzátette: "Kutatásaink szerint Stonehenge csak egy a térség óriás-építményei között, akárcsak Durrington Walls is. Ebből következtettünk arra, hogy ha itt tél-középi ünnepségeket rendeztek, akkor azokat Stonehenge-nél is ugyanúgy megtarthatták".
Albarella a vizsgálatok során a disznómaradványokat i.e. 2800 és 2400 közé datálta, majd a fogak vizsgálatával arra jutott, hogy a malac mindössze 10 hónapos lehetett, mikor megsütötték. Mivel a vaddisznók és a korai szelidített fajták általában tavasszal hozták világra kicsinyeiket, így mire azok elérték az áldozati kort, az pont a téli napfordulóra eshetett.
"Több vágásnyom is van a Durrington Walls-nál talált disznócsontokon, így nincs kétségünk afelől, hogy áldozati állatok maradványai" - mondta Albarella. Az egyik csonton azonban egy nyílhegy nyomát is felfedezték, ami csak tovább gazdagította az eddig ismerteket. Eszerint a korban a disznókat szabadtéren nevelték egy elzárt területen, ám így is le kellett őket vadászni (akár egy rituális vadászat keretében).
Mivel Durrington Walls zárt épület volt, így elképzelhető, hogy az áldozatra (és talán a rituális vadászatra is) a kör belsejében került sor, míg az áldozati húsok megsütése a régészek által talált tűzrakóhelyek maradványainak tanúsága szerint a körön kívül történt. Az azonban bizonytalan, hogy Stonehenge esetében is ezt a rituálét folytatták-e le a vadászok - ám nem elképzelhetetlen.
