A terahertz fény az elektromágneses spektrum eleddig kevéssé tanulmányozott birodalma, mely a mikrohullámú és az infravörös fény között helyezkedik el. A T-sugarak néven is ismert jelenség 3 és 00,3 milliméteres hullámhosszal rendelkezik, és mivel az univerzumban gyakorlatilag minden objektum kibocsátja, az emberek számára láthatatlan és más módon sem érzékelhető. A kutatók a hasznosítás szempontjából a terahertz-hullámokat az elektromágneses skála utolsó érintetlen tartományának nevezik, s még számos kiaknázatlan lehetőséget látnak bennük, így például a gyógyászati célú képalkotás területén. További részletek az [origo] cikkében.
A terahertzes sugárzás, más néven a T-sugarak használatával a festmények készítésekor használt vázlatok is felfedhetők, méghozzá a képek bármilyen károsítása nélkül - állítják a kutatók. A jelenleg használatos technikákkal ugyanis a grafittal vagy vörös krétával készített vázlatokat semmilyen módon nem tudták felfedni. A Louvre, a Picometrix, az LLC és a Michigani Egyetem kutatói a sugarakkal mostanra akár 4 milliméternyi vakolat alatt is sikeresen felfedik a színes festékkel vagy grafittal festett/rajzolt képeket. Szerintük azonban később akár mélyebb rétegeket is átvilágíthatnak majd.
John Whitaker, az egyetem Elektromérnöki és számítógépes tudományi tanszékének kutatója szerint az eljárás leginkább a freskók és falfestmények vizsgálatára alkalmas. A mostani eszközökkel korábban nem tapasztalt mélységekig is eljuthatnak, és a röntgeneljárással szemben, amely ionizáló hatása miatt károsíthatja a vizsgált felületeket, jelenlegi ismereteink szerint semmilyen kárt vagy külső behatást nem okoznak.
A sugárzást laboratóriumi körülmények között igen nehéz volt előállítani, mert az az elektromos eszközök vagy lézerek között igen hamar elveszett - írták a kutatók. A vizsgálat során a sugarakat a falra vetítették, ahonnan azok visszaverődtek, és egy speciális mérőegység azok energiatartalma alapján számolta ki, hogy mi is található a vakolat alatt. A különböző színű festékek vagy a grafit megléte más hullámhosszú energiát vert vissza, így ezzel az adott kép részletei is meghatározhatók voltak. A Picometrix szakemberei korábban egy hasonló eszközzel vizsgálták az űrsiklók üzemanyagtartályainak burkolatát is, hogy azzal sérüléseket vagy gyenge részeket keressenek.
A szakértők szerint az új technológia különösképp Európában lehet majd hasznos, ahol a történelem során a freskókat és falfestményeket sokszor átfestették vagy éppen levakolták. Márciusban a kutatócsoport Franciaországba utazik, ahol egy XII. századi templom falait világítják át, amelyet a történelem során legalább ötször átfestettek. Gérard Mourou szerint azonban ez csak a kezdet, hiszen csak Franciaországban százezer templom vár a vizsgálatra. Hasonlóan érdekes lehet a kutatók által jelenleg is tanulmányozott anghiari csata freskóvázlata is, amelyet Leonardo da Vinci a firenzei Palazzo Vechióban készített, és időhiány miatt hagyott félbe.
A kutatás részletei a februári Optics Communications című szaklapban jelentek meg.
