Az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózatának történészei által létrehozott 1989 ? a változások éve. Kelet-Közép-Európa útjain 1939-1989 című tárlat azt a folyamatot mutatja be, amely során Európa felszabadult a kommunista diktatúra alól. Az esemény a Freedom Express elnevezésű társadalmi-oktatási kampány része, melyet az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata valósít meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma valamint Lengyelország, Németország, Románia és Szlovákia kulturális minisztériumainak közreműködésével.
A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében, július 2-án tartott ünnepélyes megnyitón Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere elmondta, mennyire fontos azokat is emlékeztetni az előző politikai rendszerre, akik nem élték meg azt. Felvetette annak a kérdését, hogy kialakított-e a közös múlt sorsközösséget a Közép-Európa országai között, valamint hogy a tanultak, tapasztalatok örökölhetők-e. ?Amit az ember átél, az fontos neki és át akarja adni a következő generációnak. De ennek akkor van értelme, ha a továbbadásból lesz is valami. A nagy kérdés 25 éve az, hogy lesz-e közös energia, sors Közép-Európában az együtt átélt diktatúrából és felszabadulásból?? Véleménye szerint az embereknek társadalmi és erkölcsi parancsukra kell hallgatniuk, amikor megosztják ezt gyermekeikkel, unokáikkal és ha lehet, utólag nyilvánítsanak igazságot az áldozatoknak. ?A múltról mindig a jövő érdekében vitatkozunk. Aki magáévá tudja tenni a múltját, annak van jövője.? Kiemelte, hogy a múltbeli hibák elkerülése érdekében igazságra és igazságosságra kell törekednünk társadalmi szinten.
Bába Iván, az ENRS Irányító Bizottságának magyar tagja a feledés homályának veszélyeire hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy bár hajlamosak vagyunk egyre kedélyesebben visszatekinteni a múltbeli traumákra, van, amit nem szabad utólag másként értékelni, mint ahogyan valójában lezajlott. ?A humor és a kedélyesség is nagyon fontos, azonban a kommunizmust és a diktatúrát jópofáskodó szemüvegen keresztül nézni könnyen torz képhez vezethet.?
A beszédek sorát Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete, majd pedig Lieselore Cyrus, a Németországi Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete zárták, akik kifejezték abbéli örömüket, hogy a szabadságot hirdető tárlat a magyar fővárosba is megérkezett, valamint kitértek a magyar-lengyel, valamint a magyar-német történelmi kapcsolatokra. A nagykövet asszony kijelentette: ?A szabadságot kell tartanunk iránytűnek, amelyet a demokráciával együtt állandóan védenünk és erősítenünk kell. Az idősebb generációk felelőssége, hogy tapasztalataikat továbbadják a fiataloknak.?
A beszédeket követően a jelenlévők együttesen tekinthették meg a Nemzeti Múzeum kertjében augusztus 8-ig látható kiállítást, amely budapesti tartózkodását követően folytatja európai körútját.
Fotó: Papp Eszter