(MTI) - A Pro Cultura Christiana-díjat 2004-ben alapította az MKPK kimagasló művészeti és más kulturális tevékenység, valamint az egyházi kultúra szolgálatának elismerésére.
Erdő Péter laudációjában ismertette, hogy Szabó Ferenc 1953-ban lépett a jezsuita rendbe, 1953 és 1956 között az Idegen Nyelvek Főiskoláján, ezután az Eötvös Loránd Tudományegyetem francia-magyar szakán tanult, majd 1956-ban külföldre távozott. Rendi tanulmányait Egenhovenben, a vallon jezsuiták főiskoláján végezte, s Brüsszelben szentelték pappá 1962-ben. Párizsban szerzett teológiai doktorátust, ezt követően huszonöt éven át volt a Vatikáni Rádió magyar adásának szerkesztője, illetve vezetője.
Erdő Péter a kitüntetett egyik legnagyobb érdemeként azt említette, hogy Szabó Ferenc római évei alatt rádiós szerkesztőként, valamint magyar nyelvű, filozófiai, teológiai és irodalmi munkáival "a nyugati szakirodalomtól elzárt hazai hallgatók és olvasók számára hozzáférhetővé tette a kortárs szellemi élet legértékesebb irányzatait, és ezzel rendkívül fontos kultúrmissziót töltött be".
Szabó Ferenc Rómából 1992-ben tért haza Magyarországra, azóta a Távlatok című negyedéves folyóirat főszerkesztője. Erdő Péter beszédében elhangzott, hogy hetvenedik születésnapja alkalmából II. János Pál pápa táviratban köszöntötte Szabó Ferencet, aki 1991-ben Pro Cultura Hungarica emlékplakettet, 2002-ben újságírói munkásságáért Táncsics Mihály-díjat kapott. A Magyar Pen Club 1996-ban Illyés Gyula-díjjal tüntette ki, 2001-ben Stephanus-díjat kapott.
Szabó Ferenc köszönő beszédében kiemelte, hogy ez volt az első díja, amit a püspöki konferenciától kapott. Hangsúlyozta, hogy "irodalmi, rádiós működésével mindig az egyházat szolgálta". Megemlítette azt is, hogy 1990 előtt "többet lehetett tenni Magyarországért külföldön, mint amennyit itthon lehetett volna".
