Szakmai egyeztetés a régészeti szabályozás újragondolásáról
A nagyberuházások előkészítésére vonatkozó régészeti szabályozás újragondolásáról kezdeményezett egyeztetést a szakma képviselőivel a Miniszterelnökség Parlamenti Államtitkársága október 8-án az Parlamentben, amelynek elején L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára sajtónyilvános tájékoztatót tartott.
?Mivel a Miniszterelnökséghez kerültek az örökségvédelmi feladatok, így hosszú évek óta először lehetőségünk van arra, hogy az örökségvédelmi feladatokat egy egységben kezeljük: hogy a műemlékvédelemtől a régészeten át, a világörökségi feladatokig minden területet összefogjunk, és egy megerősített intézményi háttérrel és rendszerrel magunk mögött az örökségvédelmet stratégiai területnek tekintve nagy változásokat vigyünk végig?- mondta el L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a régészeti szabályozás újragondolásáról tartott szakmai egyeztetés sajtónyilvános tájékoztatóján.
Mint mondta, a következő nagy feladat a nagyberuházásoknál a régészeti feltárások újragondolása, a terület teljes áttekintése, és még ebben az évben a szükséges törvénymódosítások parlament elé való benyújtása.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nagyberuházásokra alkalmazott régészeti vonatkozású szabályozások, a megelőző régészeti munkálatok gyorsítása és hatékonysága érdekében további finomításra szorulnak, mert csak részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Például az előzetes régészeti dokumentáció központi készítése sikeresnek bizonyult, ám több ponton is hatékonyabb modellre van szükség, ami biztosítja a régészeti feladatellátás gyorsaságát.
Az új modell szervesen illeszkedik az integrált örökségvédelem megteremtésére irányuló kormányzati szándékhoz, amely alapján megkezdődött a kulturális örökségvédelmi szervezetrendszer átalakítása. Az átalakítás első lépéseként a kormányzaton belül egységes irányítás alá, a Miniszterelnökséghez kerültek az örökségvédelmi feladat ? és hatáskörök. Az átalakítás második lépéseként a kormány egy egységes, erős örökségvédelmi háttérintézmény létrehozásáról döntött. Ennek során a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központhoz (Forster Központ) kerülnek a Lechner Lajos Tudásközpont örökségvédelmi feladati, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum részét képező Nemzeti Örökségvéldemi Központ által ellátott egyes feladatok is. Az így létrejövő szakmai középirányítói szervezet integráltan és koordináltan, együttesen látja el az állam kulturális örökségvédelmi feladatait. A szintén a Miniszterelnökség alá tartozó kormányhivatalok örökségvédelmi hatósági feladatai a jövőben is megmaradnak.
A Forster Központ új feladatai a régészeti feltárásokhoz kapcsolódóan:
- előzetes régészeti dokumentáció készítése, próbafeltárások végzése
- nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti előkészítés és koordináció, ?egyablakos ügyintézés? megteremtése
- szempontrendszerek, protokollok, irányelvek kidolgozása
A tervezett módosítások, az úgynevezett ?egyablakos ügyintézés? megteremtése nem érinti a megyei hatókörű múzeumok gyűjtéssel, tudományos feldolgozással kapcsolatos jogosítványait, így az előző kormányzati ciklusban megerősített, a megyei jogú városok fenntartásába került múzeumok továbbra is fontos szereplői lesznek annak a régészeti feltárási folyamatnak, amelynek végén, a területükön feltárt értékes leletek az ő gyűjteményeiket és kiállításaikat fogják gazdagítani.
A NÖK átszervezésével és feladatátadással kapcsolatos egyeztetésekkel párhuzamosan megkezdődött a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításának előkészítése. Ennek részeként rendezték meg ? a Miniszterelnökség Parlamenti Államtitkárságának kezdeményezésére, a Forster Központ bevonásával ? a 2014. október 8-i társadalmi egyeztetést.
Az egyeztetésre meghívták a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a régészeti gyűjtőkörű területi múzeumok, a megyei hatókörű városi múzeumok, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete, a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek, az MTA Régészeti Bizottsága, az Ásatási Bizottság, a Magyar Régész Szövetség, a Vidéki Múzeumok Szövetsége, A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, a Pulszky Társaság, továbbá mint legnagyobb állami beruházó, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. képviselőit.
Az egyeztetés tapasztalatainak figyelembe vételével kezdődhet meg a törvény módosítása, amelyet a Miniszterelnökség még ez év őszén be kíván nyújtani az Országgyűlés elé.
(Fotó: Csákvári Zsigmond)