A szárazsággal magyarázható a zsidók kivonulása

A Holt-tenger egy lefolyástalan tó Izrael és Jordánia területén. Vizének magas a só koncentrációja, ezért a turisták kedvelt célpontja. Nevét onnan kapta, hogy a magas sókoncentráció miatt nem él meg magasabbrendű élőlény benne.
 
A tudósoknak teljesen más szempontból fontos a különleges adottságokkal bíró tó. ? A szakemberek számára a Holt-tenger igen népszerű kutatási terület, mivel a klímatörténelem diakronikus szemléletét teszi lehetővé ? nyilatkozta Thomas Litt, a projektet összefogó Bonni Egyetem kutatója.
 
A tó partjáról vett kőzetminták elemzéséből meteorológusok és paleontológusok az elmúlt tízezer év időjárási viszonyait rekonstruálták. Ez főleg azért sikerülhetett, mert a tenger vízszintje drámaian csökkent az elmúlt időkben a víz elvezetése miatt.
A potsdami GeoForschungsZentrummal és az izraeli Geológiai Szolgálattal karöltve német kutatóknak sikerült egy 21 méter hosszú kőzetmintát venniük az Ein Gedi-oázisból a Holt-tenger nyugati partján. Ezt követően pollenmaradványokat hasonlítottak össze, hogy megnézzék, mekkora csapadék esett és milyen volt a hőmérséklet az adott korszakban; a rétegek korát radiokarbonos kormeghatározó vizsgálattal állapították meg.
 
A Bonni Egyetem kutatói által végzett kutatás arra is rámutatott, hogy a neolitikumban, körülbelül 7500-6500 évvel ezelőtt, illetve a bronzkorból a vaskorba való átmenet idején, 3200 éve többször is szárazság sújtotta a térséget. ? Az emberek életét nagyban befolyásolta a klímaváltozás ? summázta Litt. A száraz periódusok következtében a kánaánita városi kultúra összeomlott, amelynek helyébe nomádok érkeztek. ? Ez volt az az időszak, amire az Ószövetség az izraelita törzsek kivonulásaként emlékezik ? magyarázta a szakember.
 
A kutatók a jövőre nézve is fontos megállapításokat tettek. ? Az eredmény drámai, s azt mutatja, hogy mennyire sérülékeny a Holt-tenger ökoszisztémája ? így Litt, majd hozzátette: ? Tisztán látszik, hogy a Mediterráneumban milyen gyorsan változik át a növényzet, s a szklerofill fajokból hogyan lesz sztyeppe vagy éppen sivatag néhány évtizeden belül.