Szászánida pecsétkövek a Magyar Országos Levéltárban

Mint a Magyar Országos Levéltár honlapján olvasható, az intézmény a Magyar Nemzeti Múzeum mellett a legjelentősebb pecsétnyomó-gyűjteménnyel rendelkezik. 
    

A Szászánida Birodalom Kr. u. 226 körül jött létre, és a Közel- és Közép-Kelet legerősebb hatalma volt egészen 642-ig, amikor az arab törzsek megdöntötték és területét elfoglalták.
    

"A Közel- és Közép-Kelet egészében a pecséthasználat bölcsőjének tekinthető. Már a Kr. e. 6. évezredtől kezdve nyomon lehet követni használatukat ezen a területen nyilvánvalóan a kereskedelmi forgalom kialakulásának következményeként. Nem véletlen tehát, hogy az itt kialakuló államok mindegyike átvette ezt a hagyományt, és kialakította e téren is a maga formavilágát és tematikáját" ? emeli ki a honlap.
    

A szászánida pecsétkövek formája a helyi hagyományt követve többnyire félgömb, gömbszelet, lapított gömb alakú, amelyek oldalt át vannak fúrva, hogy felfűzhetők legyenek. Az ábrázolások tematikája igen változatos: királyportrék, vadászatok, állatok, növények, keveréklények, szimbólumok, körülöttük pedig gyakran pehlevi (közép-perzsa) felirat olvasható. 
 

A Magyar Országos Levéltár által vásárolt két pecsétnyomó közül az egyik sötét színű kőből (szteatit) készült. A lapított ellipszoidszelet formájú pecsételő erősen kopott, az ovális pecsétlapján lévő ábrázolás rendkívül leegyszerűsített vonalakból áll, és leginkább az újbabiloni pecsétkövek áldozati jeleneteinek ábrázolásaira emlékeztet.
    

"A színtelen, áttetsző anyagú (hegyikristály) pecsétkő minden tekintetben gondosabb kivitelű darab. A lapított gömbszelet formájú kő süvegén (gyűrű-alakú külső felületén) négy-négy korong-alakú dombormű emelkedik ki. Ovális pecsétlapján egy földön ülő kos látható erőteljes, holdsarló formájú szarvakkal, hangsúlyos szemábrázolással. A kos előtt háromágú növény vagy facsemete, fölötte pedig rovátkák sora fut végig. Az ábrázolás alsó pereme a kő sérülése miatt hiányzik" ? mutat rá a Magyar Országos Levéltár honlapja.