A kezdeményezés nyomán várhatóan öt művész, köztük két szaúdi alkotó munkáit állítják majd ki. Köztük van Ahmed Mater, akinek egyik kiemelkedő alkotását, az olajipar ártalmait ábrázoló Az ember evolúciója című művét sokáig nem állították ki a királyságban.
A művész egy sziluett átalakításával a világító paneleken keresztül a kőolaj világra gyakorolt hatalmát ítéli el.
A 2010-ben készült művet először idén júniusban mutatták be a szaúdi közönségnek Rijádban.
„Hiszek a változásban, ha az alulról jön, de ha felülről is ösztönözni tudjuk, az még jobb” – mondta Ahmed Mater az AFP francia hírügynökségnek, utalva arra, hogy a királyság illetékes hatóságai bátorítják és ösztönzik a művészetet. „Ez újdonság” – tette hozzá.
Az ország északnyugati részén, a Medina régióban található Al-Ula város környékén a Művészetek völgye a land art mozgalom által megihletett alkotásokat mutatja majd be. Ez utóbbi irányzat a természeti környezet formavilágát és kellékeit (tér-szín-formák, sziklák, kövek, növényzet stb.) használja monumentális szabadtéri installációk létrehozásához, ábrázolva a természetbe történő nagyszabású beavatkozásokat. A mozgalom egyik úttörője,
az amerikai–magyar Agnes Denes (Dénes Ágnes) egyike annak a három külföldi művésznek, akit a projekthez kiválasztottak.
Az elképzelés alapján a hegyek és a homokkő, valamint a sivatagi vízmosások között elszórtan található, nabateus síremlékeiről híres Al-Ula település is turisztikai célponttá válna. Iwona Blazwick, a londoni Whitechapel Galéria korábbi igazgatója azt mondta, hogy az ambiciózus és monumentális projekt várhatóan generációkon át vonzza majd a látogatókat.
Manal Al-Dovajan szaúdi művész, akinek művei a nők szaúdi társadalomban elfoglalt helyét elemzik, örömmel fogadta, hogy őt is beválasztották a projektbe. Újságíróknak azt hangoztatta, hogy alkotásait ugyan gyakrabban állították ki külföldön, mint szülőhazájában, de művészi pályafutása soha nem nyugtalanította a szaúdi hatóságokat. „Nagyon kemény témákat dolgoztam fel olyan időszakban, amikor a környezet nagyon elnyomó volt, de nem volt semmi problémám, soha nem cenzúráztak” – állította.
Eman Alhussein, a washingtoni Arab Öböl-államok Intézetének szaúd-arábiai születésű kutatónője szerint a konceptuális művészetet alkalmazó képzőművészeknek mindig is nagyobb szabadságuk volt, mint az aktivistáknak, mivel műveik különböző módon értelmezhetők.
Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg 2017 óta igyekszik modernizálni az ország arculatát, különösen a művészetre támaszkodva. Olyannyira, hogy Manal Al-Dovajan meglepődött, hogy állandó kiállítása van a sivatagi királyságban. „Újra felfedezett a népem, a közösségem. Régebben követtek engem az Instagramon. Most már tényleg elmehetnek, és megnézhetik majd a műalkotásokat” – lelkesedett.
Ahmed Mater azt is elmondta, hogy nem volt semmilyen problémája a hatóságokkal. De ez nem mindenki esetében van így – tette hozzá, és Asraf Fajadh, Szaúd-Arábiában élő palesztin költő helyzetét idézte, akit hitehagyásért közel tíz évre bebörtönöztek és halálra ítéltek, de az ítéletet egy fellebbezés nyomán nyolc év börtönre csökkentették.
Nyitókép forrása: Facebook/Arts AlUla
