A kormánybiztos úgy fogalmazott: száz programmal tisztelgünk idén a százéves diplomáciai kapcsolatok előtt.
A kulturális programok között sorolta, hogy újra kiadják az elmúlt évtizedekben török nyelvre fordított magyar irodalmi műveket Törökországban a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában. Ismertette: a különböző művészeti ágakban mutatják be, hol tart ma a magyar alkotó- és előadóművészet, ezt egészítik ki a tudományos programok, konferenciák, egyetemi együttműködések, a kortárs és az elmúlt 200 év magyar képzőművészetét bemutató kiállítások, de része lesz az évadnak a sport is. „Minél többet szeretnénk megmutatni önmagunkból, hogy minél árnyaltabb legyen a kép a magyar kultúráról a török társadalomban” – fogalmazott a kormánybiztos.
Hoppál Péter közölte: a 2024-es magyar–török kulturális évad programjai egy éven keresztül zajlanak a két országban párhuzamosan. A kulturális évadot 2023. december 18-án nyitották meg, az ünnepi rendezvénynek a Müpa adott otthont. Hoppál Péter felidézte, hogy Törökország köztársasággá válása után Magyarországgal kötötte meg az első diplomáciai kapcsolatot Kemal Atatürk elnök vezetésével.
Mint mondta, az elmúlt száz évben hazánk sok-sok szakember segítségét adta az épülő Török Köztársaságnak, fővárosának, Ankarának, ők emiatt is szeretettel fordulnak a magyarok felé. Emlékeztetett arra is, hogy vesztes szabadságharcaink után magyar emigránsok mentek Törökországba, így az 1848-as szabadságharc hősei is, a kormányzóval, Kossuth Lajossal az élen. Hangsúlyozta: a magyar-török kapcsolatrendszer mély gyökerű, a szavaink jelentős része török eredetű, de a két nép például az ornamentikát, a díszítést is átvette egymástól, az elmúlt száz évben pedig a diplomáciai kapcsolatok új dimenziójában hallatlan perspektívában mutatható fel az együttműködés, barátság. „Mi, magyarok persze a fájdalmainkat azonosítjuk a törökökkel, a megszállás 150 évét, azonban ez a kulturális évad arra tesz egy bátor kísérletet, hogy kulturális együttállásainkat mutassuk meg egymásnak” – mondta a kormánybiztos. Kitért arra, hogy a legősibb magyar népzenei rétegek egyike az ótörök, megemlítette, hogy a türk országok nagy figyelmet szentelnek legismertebb költőnk, Petőfi Sándor emlékének.
Az interjúban a 150 éve felfedezett Balassa-kódex kapcsán arról is beszélt: Balassi Bálint öröksége is bizonyítja, hogy a 16. századi magyar irodalom segítette a magyar megmaradást a három részre szakadt ország időszakában, és rámutatott, hogy Balassi ad notam, egy nótára, egy dallamhoz írt versei között számos török ének volt. Hoppál Péter elmondta: egymás irodalmának, kultúrájának jobb megismerésében szerepe lesz a két ország állami médiái és irodalmi intézményei együttműködésének is.
