A szervezők célja az, hogy a lehető legtöbb százéves ház nyitva legyen a látogatók előtt, és az ott lakók akár jelképesen, akár tevőlegesen megünnepeljék a centenáriumot. A program lokálpatrióták, önkéntesek és a házukat szerető lakók összefogásával alakult ki. Mint Lénárt András, a KÉK munkatársa az MTI-nek elmondta, nem titkolt szándékuk a hagyományteremtés. Szavai szerint a fővárosnak nincs igazán saját ünnepe, ezért szeretnék, ha valódi, évről évre ismétlődő és megújuló Budapest-ünnep lehetne a rendezvény.
A www.budapest100.hu nyitólapján a látogatókat száz évvel ezelőtti várostérkép fogadja, amelyen már számos százéves épületet bejelöltek. A karikákra kattintva az érdeklődők megtudhatják, kik tervezték az épületet, milyen stílusban készült, és hogy védett-e. Van olyan ház, amelyről részletes történeti leírás és több fotó is megtalálható.
A házak és lakóközösségek bemutatkozása mellett a műegyetemisták egy csoportja a tavaszi alkotóhét keretében 11 - a programban részt vevő - ház múltját és lehetséges jövőjét dolgozza fel fotókkal és látványtervekkel illusztrált tablók keretében. Ezek a munkánk péntektől megtekinthetők az Műszaki Egyetem főépületében.
A programhoz 2011. április 9-én, szombaton 16 órakor egy különleges kerekasztal-beszélgetés is kapcsolódik a Párisi Nagyáruház Lotz-termében (az Alexandra Könyváruház kávézója), ahol F. Dózsa Katalin divattörténész, Gyáni Gábor akadémikus, társadalomtörténész, Török András művelődéstörténész és Bor Ferenc művészettörténész N. Kósa Judit újságíró vezetésével beszélgetnek a rendezvény helyszínéül szolgáló épületről.
