Gyula dekoratív épületek sorát köszönheti Pfaff Ferencnek, akinek kedvencei voltak a magyaros virágminták, a geometrikus és téglaszalagos motívumok.
A negyedkörív alaprajzú, szimmetrikus kialakítású iskolaépület Pfaff Ferenc egyik fő műve, amelyet Schneider János építőmesterrel együtt a lechneri magyaros szecesszió stílusában tervezett 1912-ben. Az alsó szint az elemi, a felső a polgári iskolásoké volt. A téglaszalag által körbefogott falsíkok egy részét a népművészetből átvett, virágmotívumos sgraffito díszíti, az egész épületet a terrakotta meleg színvilága jellemzi. Az épület jelenleg üresen áll.
Téglaszalagok díszítik a szintén Pfaff Ferenc által tervezett Gyulavidéki Takarékpénztár Rt. hullámzó homlokzatát is, amelyet ezek és a szamárhátíves nyílászárók egyszerre tesznek látványossá.
Ugyancsak Pfaff Ferenc tervei alapján épült fel Faulháber András asztalosmester emeletes háza, amelynek földszintjén üzleteket nyitottak, az emeleten pedig a mester és családja élt.
Téglaszalagok ugyan itt már csak mutatóban vannak, de más szecessziós motívumokban bővelkedik az épület: a növénymintás kovácsoltvas erkélyekrácsok, a geometrikus kerámiák sora, a népművészeti minták alapján faragott faszerkezetek és a virágos vakolatdíszek rendkívül látványos, elegáns külsőt kölcsönöznek a háznak.
Ugyancsak Pfaff Ferenc munkáját dicséri Neumann János téglaszalagokkal díszített háza.
Pfaff Ferenc magának tervezett szecessziós villája nem az építészről ismert, hanem a gyulai húsüzem egykori alapítójáról, Stéberl Andrásról. Stéberl 1931-ben nyitott az épület földszintjén hentesáruüzletet, és még napjainkban is húsbolt működik itt. A városi köznyelv Stéberl-háznak hívja, sőt, ez a felirat került a homlokzatára. A finoman dekoratív villa a bécsi geometrikus szecesszió jegyeit viseli magán: a nyílászárók köré geometrikus mintasorok, az erkély és a zárt erkély alá kerámiabetétekkel díszített, lépcsőzetes konzolok kerültek, az épület sarkán pedig leányalak domborműve látható.
Stéberl András a gyulai nagyüzemi húsgazdálkodás megteremtője volt, termékeit az 1935-ös brüsszeli világkiállításon aranyéremmel ismerték el. 1937-ben megvásárolta a Reisner-féle gyufagyárat és a gyufagyáros Reisner Artúr villáját a Béke sugárúton. A villa 1907-ben épült Galbáts Imre tervei alapján. A többször átépített homlokzaton a virágmintás kovácsoltvas korlát, a geometrikus vakolatdíszek és a kerítés árulkodik a szecessziós stílusról. A villa tornyával, különálló épülettömbjeivel kastélyra emlékeztet, ráadásul a tetőn bagolyszobor látható: az épületet emiatt a gyulaiak még manapság is Bagolyvárnak nevezik. Stéberl András 1948 márciusáig élt a villában, akkor államosították húsüzemét. Ez annyira megviselte, hogy két hónappal később elhunyt.
Gyula gyufa- és harisnyagyárának létrehozásában és működtetésében egyaránt részt vett a tehetős Czinczár család, amely a belváros szélén látványos szecessziós villát építtetett a temesvári műépítésszel, Székely Lászlóval. A különleges ablakformákat alkalmazó, a geometrikus és növényi ornamentikával díszített homlokzat főpárkányának és oszlopos bejáratának tölgylevelei az építtető család foglalkozására, a fakereskedelemre utalnak.
A gyulai Komló szálloda tervezője, Mende Valér a Műszaki Egyetemen alakult, az észak-európai és az erdélyi népművészet hagyományait követő Fiatalok csoportjának tagja volt. Karakteres díszítőelemei, motívumai, egyéni tervezési stílusa erre az épületre is jellemző.
A szálloda épülettömbjének kialakítása egyértelműen a korabeli finn építészetet idézi, a robosztus, szélein sátortetőben végződő hotel szigorúságát játékos díszítőelemek sokasága oldja. A tetőt, a homlokzatot és valószínűleg a belső tereket is gyönyörű fafaragások díszítették, ám manapság már csak az étterem megmaradt fapadjai emlékeztetnek rá, hogy milyen elegáns körülmények között fogadhatták a vendégeket 1912-ben, a szálloda megnyitásakor.
Megépültekor a város legmagasabb épülete volt. A szálloda büszke rá, hogy egyszer még a japán császár is megszállt náluk.
Az 1911-ben épült Royal Mozgóképszínház épülete a Komló Hotel közvetlen szomszédságában áll. A Titz Reinhard és Kalocsa István által tervezett mozi téli színházként is működött: zenekari árkot, öltözőket, színpadot is terveztek bele. A szecessziós stílusú épület homlokzatán máig megmaradtak a vakolatdíszek, az egykori színes ólomüvegablak azonban már a múlté.
A Viharsarok legnagyobb településén, Békéscsabán is találhatunk néhány szecessziós épületet, de jóval kisebb számban, mint Gyulán. Weiss Mór háza a város főterén, a Szent István tér 5. alatt, a városháza közvetlen szomszédságában áll. Az épület tervezésének története rendhagyó. Az építtető és Bányai András építőmester többször kérték a híres nagyváradi építészt, ifj. Rimanóczy Kálmánt, hogy a nagyváradi Bémer téren álló Központi Takarékpénztár homlokzati tervrajzát bocsássa a rendelkezésükre, mert ez alapján szeretnék felépíteni.
Rimanóczy elutasította a kérést, de az épület ennek ellenére a nagyváradihoz hasonló lett, ezért perre vitte az ügyet. A bíróság azonban elutasította a keresetet, arra hivatkozva, hogy a szerzői jog védelme építészeti alkotásokra nem terjed ki. A békéscsabai épület homlokzata az átalakítások hatására sokat egyszerűsödött: például lebontották a tornyait, hogy a városháza épülete jobban érvényesüljön mellette. Az átalakítások ellenére is elegáns, szecessziós stílusú palota ma már csak szerkezeti elemeiben hasonlít a nemrég megújult nagyváradi elődjéhez.
A békéscsabai Szabadság téren három szomszédos épület is szecessziós stílusú, de homlokzatuk nagyon különböző, ami az irányzat sokszínűségét bizonyítja. A 6-os számú palota 1910-ben Wagner József tervei alapján, a Békés Megyei Gazdasági Egyesület székházának épült. Emeletén egykor tiszti kaszinó is működött, később helyőrségi klubnak adott otthont. Szerencsére az épület látványos homlokzata, játékosan mozgalmas hullámzó felületei, virágmintás stukkói, kovácsoltvas korlátai és szegecselt, hullámvonalas faragású kapuja máig fennmaradt.
A Szabadság tér 8. alatt Láng Frigyes szintén egyemeletes háza áll, amely díszítettségében nem ér fel a szomszédaival. A 10-ben Fábry Károly ügyvéd lakott, aki 1913-ban Lipták Jánost bízta meg lakóháza megépítésével. Az építőmester ritka homlokzati megoldást választott: a két szimmetrikusan elhelyezkedő, zárt erkély vonalát falazott, tulipánmintás, áttört erkélymellvéddel kötötte össze. Fábry Károly az 1910-es években felhagyott ügyvédi praxisával, birtokai jövedelméből élt és szülővárosa történetét kutatta.
A békéscsabai belvároson kívül, a várost átszelő Élővíz-csatorna partján is állnak szecessziós villák. Az Árpád soron végigsétálva szinte mindegyik házon felfedezhetünk a szecesszióra utaló jegyeket.
Sajnos az épületek nagy része már csak nyomokban emlékeztet régi önmagára, de az art nouveau szerelmeseinek biztosan szemet szúrnak a hullámos oromzatok, a növénymintás kovácsoltvas kerítések, korlátok és a geometrikus vakolatdíszek.
A cikk forrásai itt, itt, itt, itt és itt olvashatók.
A képek a szerző felvételei. Nyitókép: a gyulai Állami Elemi és Polgári Leányiskola
