1989 óta ünnepeljük január 22-én A magyar kultúra napját, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc a hagyomány szerint 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. A magyar reformkor zenei jelképeként is elfogadott Himnusz mellett talán a Lánchíd tekinthető a korszak másik meghatározó szimbólumának, amely Széchenyi István gróf áldozatos munkájának és kitartó lelkesedésének köszönhetően épülhetett meg Pest és Buda között.
Ennek a mélyebb jelentést is hordozó ?kapocsnak? a központi szerepét érzékelteti a múzeum a Széchenyi világai című kiállításon, amely ez alkalommal túlmutat a Múzeum körúton: január 22-én különleges, rendhagyó sétára várnak mindenkit délelőtt 11-kor a híd pesti hídfőjénél, a déli oroszlán alatt, ahonnan Szabó László muzeológus vezetésével járjhatjuk be a XIX. századi épített ipari örökség egyik legszebb darabját és ismerhetjük meg a híd szerepét a főváros és egyben Magyarország fejlődésében. (Rossz idő esetén Szabó László a Magyar Nemzeti Múzeum épületében beszél majd a Lánchíd történetéről, 11:40-től)
A rendhagyó bejárás egyben kiváló alkalmat biztosít a Magyar Nemzeti Múzeumban 2011 márciusáig látható tárlat kapcsán hirdetett, Az én Lánchidam pályázat résztvevőinek, hogy olyan nézőpontokból és látásmóddal is lefényképezzék a hidat, amelyek egy egyszerű átkelés alkalmával észrevétlenek maradnának.
A nap második felében, délután három órától a Széchenyi világai kiállításban tartanak különleges tárlatvezetést, Széchenyi a mecénás címmel. A programon résztvevők az elsők között tekinthetik meg William Tierney Clarknak a nagyközönség számára eleddig ismeretlen tubákos szelencéjét is, mellyel ezen a napon gazdagodik a tárlat anyaga.
A szelencét az alapkőletételi ceremónia előtt rendezett díszebéden, 1842. augusztus 24-én az uralkodó nevében Ferdinánd Károly főherceg ajándékozta William Tierney Clarknak. A korabeli leírások szerint a díszes arany dobozkát gyémántok ékítették, amelyeket ma már csak üvegmásolatok helyettesítenek. Hasonló, ám méretében kisebb és kevésbé ragyogó szelencét kapott Adam Clark is, amelynek azonban mára nyoma veszett.
A dobozkát 2009-ben Sandor Vaci, magyar származású brit építész kutatta fel, aki az értékes tárgyat először Írországban kereste, hiszen Clark a becses ajándékot végrendeletében családja ír ágának egyik tagjára, Mary Elizabeth Crokerre hagyta (akinek testvére, Bland William Croker részt vett a Lánchíd építésében).
A Crokerek hagyatékában azonban nem volt nyoma a szelencének, ám hamarosan kiderült, hogy a Christie's aukciósház 2002-ben lefotózta azt, így sikerült beazonosítani tulajdonosát, a Rómában élő Angelo Rizzolit is, aki most a Magyar Nemzeti Múzeumnak a Széchenyi világai kiállítás hátralévő időtartamára kölcsönadta az alapkőletétel és a hídépítés ezen nemes emlékét.
A nagyközönség számára eleddig ismeretlen szelence a március 6-ig látogatható tárlat Lánchídnak szentelt termében tekinthető meg.
A magyar kultúra napjára tervezett délelőtti Lánchíd-vezetés ingyenes, míg a délutáni program a kiállítás belépőjegyével látogatható.
