A haj és az arcszőrzet kerül a középpontba a Móra Ferenc Múzeum új kiállításán. A jólfésültség története című tárlaton a látogatók megismerkedhetnek a fodrászok, borbélyok fortélyaival, a fodrászszalonok kialakulásával, a frizurák változásának érdekességeivel.
Az időszaki kiállítás március 1-jén nyílik a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Arra keresik a választ, mik voltak a szépségipar fejlődésének főbb mozgatórugói, állomásai, kik voltak meghatározó szereplői.
Az orvostudomány szerint az élet szempontjából a hajnak nincs nélkülözhetetlen szerepe, ugyanakkor testünk egyik legellenállóbb része, amely mindig is fontos szerepet kapott az emberek életében: a haj és az arcszőrzet viselésének szokásai végigkísérték az emberiség történetét. Mivel a haj számos kultúrában szennyesnek és szennyezőnek számított, nem akárkik nyúlhattak hozzá: specialistákra volt szükség. A közterületen dolgozó borbélyok a 17. századtól állandó műhelyeket nyitottak, ahová kizárólag férfiakat vártak. A nők először csak a 20. században léphettek ki otthonukból a hajuk ápolása céljából: a nagyvárosokban egyre inkább megjelentek a fodrászszalonok.
A kiállítás ezt az izgalmas, sokszínű változást szemlélteti érdekes tárgyak és történetek segítségével. Bemutatnak fodrász- és borbélyszalonhoz tartozó bútorokat, hirdetéseket, ikonikus eszközöket. A látogatók megismerhetik a haj kémiáját és biológiáját, a fodrásztechnológiák változását, a fodrászműhelyek kialakulását. A kellékek mellett képzőművészeti alkotásokkal, videókkal és fotókkal is találkozhatnak az érdeklődők.
A tárlaton egy szelfipontot is kialakítanak: egy retro hajszárító búra alá, egy régi fodrász fotelbe ülhetnek majd be a látogatók. Emellett megcsodálhatják Dankó Pista feleségének fésülködőasztalát, Bajor Gizi díszfésűjét vagy egy hajjal díszített levelezőlapot is.
A Kiscelli Múzeum A jólfésültség története – Fodrászipari forradalom Budapesten című kiállításának szegedi adaptációja 2024. augusztus 31-ig látogatható.
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
