A patinás bútor azért került Szegedre, mert több mint száz éve egy helyi kiállításon mutatták be először. Szintén emeli a most megszerzett műtárgy értékét, hogy az országos jelentőségű, 1901-es szegedi iparművészeti tárlatra készült darabok közül mára egyedül ez maradt meg. Az akkori kiállítást megtekintette az ismert művész, Csók István is, akinek annyira megtetszett a Thoroczkai Wigand Ede által készített remek, hogy azonnal megvásárolta műterme számára.
Thoroczkai a kor elismert építésze és iparművésze volt, aki a szecessziós irányzat követője volt ugyan, de mindemellett munkáiban az angol, illetve az erdélyi stílusjegyeket is ötvözte. A művész Steindl Imre munkatársaként részt vett a Parlament épületének kialakításában. Bútorainak többségét azonban csak rajzokról vagy fotókról ismerjük, ezért is tekinthető kiemelkedő jelentőségűnek a szegedi múzeum gyűjteményébe került darab.
Csók István halála után a szekrényt a család használta évtizedeken keresztül, az örökösök nemrég döntöttek úgy, hogy eladják. A bútort egy budapesti kereskedő vásárolta meg. A múzeum szerint komoly tárgyalások folytak arról, hogy a műtárgyat Amerikába viszik, de végül sikerült úgy megállapodni, hogy a páratlan darab magyarországi közgyűjteményben maradjon.
A tervek szerint az értékes műritkaság a Móra Ferenc Múzeum új történeti állandó kiállításának része lesz majd. A látogatók azonban addig is találkozhatnak a nagyméretű szecessziós bútorral a múzeumi történeti kiállítóhely, a Fekete ház előcsarnokában.
(Múlt-kor/MTI)
