Áldozat és átváltozás a MÜPÁ-ban

A Mimikri című előadás különlegessége, hogy a mai napon 19 órakor először láthatja a közönség Budapesten. A darab készítői így írnak az előadásról: "Elvegyülni, hasonulni, eltűnni - védekezésből vagy zsákmányszerzésből. Az evolúció során számos fajtája alakult ki a mimikrinek, a környezethez való megtévesztő azonosulásnak. Az emberi faj pszichéjében hordozza a mimikri képességét, a személyiség teljes mértékben képes átformálódni, vagy éppen színleléssel beolvadni a többiek közé. A cél a túlélés, a préda megszerzése, a megtévesztés manipuláció révén".

Unsuk Chin, a Berlinben élő, számos rangos nemzetközi díjjal kitüntetett dél-koreai zeneszerző, akinek mestere Ligeti György volt, többek közt Stravinsky és Bartók zenéjét is meghatározónak tartja kompozíciós stílusában. 2009-ben bemutatott concertója, a Šu a keleti és a nyugati zenei világot ütközteti. Az ősi kínai hangszer, a sheng és a szimfonikus zenekar dinamikus viszonyában a szólóhangszer hol elvegyül, hol eluralkodik, hol teljesen eltűnik a zenekari hangzásban. Egymás árnyékai, visszhangjai lesznek a hangszerek, hangokkal rajzolva meg egy különös mimikri-jelenséget, ahol nem tudni, ki és kihez hasonul valójában.

Igor Stravisky Tavaszi áldozat című darabja szintén Juronics Tamás rendezésében és társulatával kerül bemutatásra.

"Múltjuk hordalékain élő emberek élnek együtt, egymás mellett egy közösségben, melynek valójában semmi célja nincs, csak önmagába zártan létezik. Maguk sem tudják, hová tart mindez, de egyre elviselhetetlenebbé válik a kiúttalanság: együtt kell döntésre jutniuk, hogy megrepedjen az állandóság burka, hogy ki tudjanak törni egy másik létezés felé. Fájdalmas a felismerés, hogy az új, jobb világ születéséhez közös áldozathozatalra van szükség" - olvasaható a darabról írt sajtóközleményben.

Stravinsky "rítusát" most a 21. század szemszögéből újrafogalmazva láthatjuk: mit jelenthet a megváltás, a feláldozás és az áldozattá válás a mai kor emberének. Egy közösség, mely lassan felemészti önmagát, felszámolja a múltat, de nincs helyette semmiféle jövőképe, így nem marad számára más, mint áldozattá válva bizonyítani létezésének és halálának értelmét.