Szegényes az ókori egyiptomi pornográfia

Kultpol

Mika Waltari Szinuhe című regényéből, vagy a Liz Taylor alakította Kleopátrából az a kép kerekedett ki, hogy az ókori egyiptomiakat rögeszmésen kísértette a halál és a túlvilág, másrészt azonban szexuális szabadosság jellemezte őket. A közhelygyártáson túlmutató tudományos kutatás ritkaság ezen a területen, és ennek a forráshiányon kívül fontos oka lehetett, hogy az egyiptológiával sokáig elsősorban a puritán angolszász kutatók foglalkoztak - állapította meg az El País című spanyol napilap a spanyol egyiptologusok (Asociación Internacional de Egiptólogos - Sección Espa?ola) rendezvénye után.


A kongresszuson Marc Orriols, a barcelonai autonóm egyetem egyiptológusa a mészkövek és a sírépítők híres firkáira összpontosuló kutatásainak következtetéseiről számolt be. Kiderült számára, hogy a görög-római idők előttről nagyon kevés szöveges vagy képi forrás, erotikus ábrázolás, szexgraffiti és szexuális vonatkozású hieroglifikus jel, szöveg maradt fenn.
Az erotika szerepét firtató egyiptológiai kutatások fősodra az uralkodókkal, fáraókkal, az egyiptomi birodalom vezetőivel foglalkozik. Az istenek szexuális töltetét is számos forrás tanusítja: Uadi Hammamat, Deir al-Bahari, Deir al-Medina rajzai például főként istenségek közösülését mutatják be. Min isten állandó erekcióban szerepel és elég "gátlástalanul" jelenik meg Hathor, Geb, Nut és Ozirisz is. Az átlagos és mindennapi erotikus gyakorlat, emberek közötti aktus azonban csak nagyon kevés forrásban jelenik meg - mutatott rá a legújabb spanyol kutatás.
Ramszesz mosolya, Kleopátra fürtjei, a Szfinx ráncai
Az egyiptomi uralkodók szexuális magatartása ismert témái az egyiptológiai kutatásoknak, ezért már a Múlt-kor olvasói számára sem ismeretlen, hogy egy 2000 éves egyiptomi sztélén férfi fáraóként ábrázolták Kleopátrát, vagy hogy a szépségéről híres uralkodó a testbeszéd legkifinomultabb üzeneteit is roppant ügyesen használta. Az egyiptomi szépség kultusza évről-évre turisták ezreit állítja meg Abu Szimbel templománál, hogy meglessék II. Ramszesz mosolyát. A vizsgálatok egyik állandó tárgya Nofertiti híres büsztje, amely legutóbb a valósághű ábrázolás miatt nyűgözte le az egyiptológusokat. A kiemelt kutatások sokszínűségéről Erotika és Egyiptom rovatainkból tájékozódhat.

Emberek közötti aktust azonban csak alig több mint 30 rajz mutat be. Nagyobbik részük az úgynevezett "a tergo" (hátulról) pozitúrában, amelyből a kutató szerint akár arra is lehetne következtetni, hogy ez volt a szokásos, jellegzetes póz.
A spanyol kutató szerint viszont a tergo ábrázolás nem is szexuális aktust mutat be, hanem egyfajta megalázó hatalomgyakorlást a partner felett - ebben az esetben valójában mindkét szereplő férfi lehetett.
Néhány rajzon egyébként "normális" helyzetben is láthatók párok, de lehet, hogy itt sem kimondottan szexuális jelenetről, hanem hieroglifikus jelről van szó. Két rajzon szerepel a "misszionárius" testhelyzet is, bár az egyik eléggé nehezen kivehető.
Ami az írott forrásokat illeti, az úgynevezett torinói papirusz például nagyon egyértelmű közösülési jeleneteket tartalmaz, egy züllött férfi élményeit mutatja be egy örömtanyán. Rendkívül obszcén ábrái miatt teljes egészében eddig még sehol sem reprodukálták a papiruszt, Orriols azonban ennek valóságtartalmában is kételkedik. Értelmezése szerint a férfiak arcvonásai, aránytalanul nagy hímvesszőjük, valamint a nők akrobatikus testhelyzete miatt inkább szatirikus alkotásról lehet szó. Mivel egyetlen ilyen példány létezik, és az eredete sem tisztázott, azt is feltételezni lehet, hogy egy magánszemély rögzítette rajta emlékeit a maga szórakoztatására.
Az egyiptomi erotikus szövegekben, írott forrásokban akad továbbá itt-ott utalás fétisizmusra, pedo- és zoofiliára is, de egészében összehasonlíthatatlanul szegényebb a görög és a római szexuális ábrázolások áradatánál, s így nehéz belőle következtetéseket levonni - állapította meg a kutató.