Székely Mózes Udvarhelyen született 1553-ban, lófő székely családból, vagyonos sókereskedő fiaként. Katonának állt, Báthory István erdélyi fejedelem seregében szolgált, ahol hamar kitűnt hősiességével. Radnótnál kardját a foga közé fogva átúszott a Maroson, majd két ellenséges katonát leterített, ami miatt a Bekes Gáspár oldalán harcolók megfutottak. Ezért a tettéért Báthory kinevezte az erdélyi fejedelemség testőrségének parancsnokává. Báthory hadnagyaként érdemeket szerzett. Követte a fejedelmet Lengyelországba is, ahol a magyar gyalogság parancsnokaként végigharcolta a király livóniai hadjáratait. 1576-tól 1582-ig harcolt Oroszország ellen egy székely dandár parancsnokaként, majd a Rettegett Ivánnal kötött béke után hazament Erdélybe. Báthory Istvánnak köszönheti, hogy a sófalvi sóbánya kamaraispánja lett, de emellett Siménfalván és Lövétén jelentős birtokok urává vált.
Báthory Zsigmond nemesi címet adományozott neki, habár mint székely ember eleve nemesnek számított, és földadományt is kapott. Báthory Andrásnak, majd Mihai Viteazul havasalföldi vajdának lett a fővezére. 1601-ben Székely Mózes érdeme, hogy később mégis szembefordult a vajdával és Basta Habsburg generális rémuralmával; előbb Lengyelországban Jan Zamoysky lengyel kancellár segítségével próbálta Báthory Zsigmondot a trónra visszahozni, majd az 1601. augusztus 3-i goroszlói vereség után maga állt a császárellenes párt élére. 1602 júliusában a Tövis melletti csatában Giorgio Basta generális vereséget mért a székelyekből álló seregre, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem pedig lemondott a fejedelmi trónról. 1602–1603 telén Székely Mózes Erdély felszabadítására Bethlen Gábor szövetségében és török támogatással hadjáratot szervezett, Temesváron tartózkodott, itt kapta meg III. Mehmed oszmán szultán engedélyét az erdélyi trónra.
1603. április 15-én Hátszegnél egy katonai táborban választották meg az erdélyi rendek fejedelemnek, majd az Erdély korabeli fővárosának számító Gyulafehérvár elfoglalása után május 9-én ott ünnepélyesen be is iktatták.
Székely Mózes fejedelem Kolozsváron 1603. június közepe táján erős pénzt veretett a kolozsvári pénzverdében. Ez a pénz az egyik legszebb erdélyi pénz.
Habsburg támogatással IX. Radu havasalföldi fejedelem csapatokat szervezett a függetlenségpárti erdélyiek leverésére, és 1603. július 17-én Brassó mellett legyőzték Székely Mózes katonáit. Itt mintegy 3000 magyar és székely vesztette életét vele együtt. A fejedelem levágott fejét Radu havasalföldi vajdának vitték, aki trófeaként állította ki Brassó piacterén. Michael Weiss brassói bíró elvette a fejet, és eltemette házának kertjében. Később ezen a helyen épült fel az Európa Szálló, amelynek udvarán emléktábla jelezte a fejedelem sírhelyét; ezt később az unitárius templomban állították ki.
Forrás: Wikipédia
