Székely-palóc lakodalom, városismereti kalandjáték, vándorló bográcsok – sikeres kulturális közösségfejlesztő mintaprojektek hazánkban

Kultpol

Újszerű ötletekkel gazdagított közösségfejlesztő modelleket támogatott a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt. 17 megyéből összesen 25 mintaprojekt valósult meg a kiemelt európai uniós programnak köszönhetően.

A helyi közösségek bevonása, esélyteremtő rendezvények szervezése és a generációk közötti párbeszéd elősegítése volt a célja a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ által koordinált mintaprojektek létrehozásának. A szakmai elvárás az volt, hogy a programokat – a Cselekvő közösségek aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) projektben kidolgozott – kulturális közösségfejlesztő módszerek alkalmazásával, a múzeumi, a könyvtári, és közművelődési intézményekkel közösen kell megvalósítani. Szempont volt még a helyi értékek erősítése, a társadalmi részvétel és a lokális identitástudat növelése, illetve a helyi gazdaság és a kulturális turizmus innovatív módszerekkel való fejlesztése. Mindezek tükrében a végső célkitűzés az volt, hogy az önkormányzatok, a kulturális intézmények, a civil szervezetek és a lakosság körében elinduljon a közösségért való felelősségtudatos együttgondolkodás, amelynek eredményeként az ipar- és a képzőművészet, valamint a digitális technika bevonásával létrejön, vagy megerősödik a települések fejlődését is elősegítő helyi kreatív ágazat.

A pályázat keretösszege 17 megyéből 25 mintaprojekt megvalósítását tette lehetővé. A szakmai ajánlatok értékelését a Cselekvő közösségek projektben együttműködő három kulturális intézmény egy-egy kijelölt tagjából álló bizottság végezte. A kiválasztott programokban a projekt szakemberei által kidolgozott módszertanok közül legalább egyet alkalmazniuk kellett a támogatás elnyerőinek. Ennek érdekében 3 szakmai műhely alkalmával vehettek részt módszertani tanácsadáson, illetve területi szakmai rendezvényeken kaptak támogatást. A mintaprojektben résztvevőknek a megvalósítást – annak tartalmát, eredményeit – két kisfilmben és egy kiadványban kellett bemutatniuk azért, hogy más közösségeknek, szervezeteknek jó példával szolgáljanak, és akár fel is használhassák azokat adaptációs, fejlesztési, illetve oktatási céllal.

Az ország különböző részein széles spektrumban, sokszínű
mintaprojekteket valósítottak meg a résztvevők. Az intézményi,
társadalmi összefogás szép példáival szolgáló programok a helyi értékek
figyelembevételével, többek között hagyományőrző, nemzetiségi,
kulturális, esélyegyenlőségi, önkéntességi és helytörténeti alapokra
épültek. Egyedi, kreatív megoldások is gyakran születtek. Háromnapos
székely-palóc lakodalmat tartott például a palóc hagyományokat ápoló,
Nógrád megyei Varsány, valamint testvértelepülése, az erdélyi
Homoródkarácsonyfalva. A két település kapcsolatát is erősítő,
hagyományőrző rendezvény együttesen mutatta be ugyanazon népszokás
hasonlóságait és különbözőségeit. Az esküvőn megelevenedtek mindkét
térség tradíciói, a vőlegényes és a menyasszonyos ház előkészületeitől
kezdve, a szertartáson és a hagyományos ételeken keresztül, egészen az
éjszakába nyúló mulatságig. Habár az esemény és a helyszínek önmagukban
is hagyományőrző és értékteremtő szereppel bírtak, kiállítások is
segítették megidézni a régi idők lakodalmait.

A múlt tradicionális felelevenítésével szemben voltak, akik a modern
technika eszközeit hívták segítségül. A CsongrádON – Városismereti
kalandjáték a fiatalabb korosztályt célozta meg. A szervezőknek a
programmal közel 50 diákot sikerült mozgósítaniuk, akik megismerték a
városhoz kapcsolódó történeteket, legendákat a kalandos feladat
megoldása közben. A játék kerettörténetét egy szakmai csoport határozta
meg, ehhez kellett a résztvevőknek kiscsoportos foglalkozásokon
forgatókönyveket írniuk. A feladat folyamán felidézték többek között a
leányegyletben történt robbantást, Attila király sírjának történetét, az
Ellés-parti monostor szarvasait, Csongrád ’56-os eseményeit és Kossuth
Lajos leveleit is. Az elkészült jeleneteket előbb prezentáción keresztül
mutatták be a diákok, később pedig a jeleneteket egy történetté
összefésülve, helyi amatőr színészek szereplésével leforgatták a közösen
megalkotott filmet. Tiszanána a gasztronómiai értékeibe nyújtott
betekintést a mintaprojekten keresztül. A településen közkedvelt
hagyományos, mézből készült ételek receptjeit válogatták össze a
nagyszülők régi szakácskönyveiből a szerkesztők. De a mintaprojektek
sokféleségét mutatja többek között a gánti bányászemlékek ápolása, a
„Vándorló Bográcsok” kulturális és gazdasági együttműködés, és a
lakosságszám növekedését megcélzó kiscsőszi, „Kapaszkodj meg ebbe a
földbe erősen, magyarom” című program.

A 25 mintaprojekt kisfilmjét és kiadványait megtekinthetik a cselekvokozossegek.hu/hirek-esemenyek/mintaprojektek weboldalon, illetve a nemrég megjelent Kulturális közösségi mintaprojektek című kötet is bemutatja a példa értékű jó gyakorlatokat.