Miképp merült fel annak a gondolata, hogy a Virtuózok fiataljai ellátogassanak Székesfehérvárra is?
Nagyon nagy öröm számunkra, komolyzenészek számára, hogy egy olyan televíziós műsor, mint a Virtuózok létrejöhetett, mert a klasszikus zenei műfajt minden elképzelést felülmúlva tudta népszerűsíteni. Amikor egy ehhez hasonló lelkesedési hullám megindul, azt meg kell lovagolni: különösen igaz ez egy olyan zenekar esetében, amely éppen csak megkezdte önálló életét, tevékenységét, és látványos fejlődést kíván bemutatni. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar jelenleg két fő célt határozott meg: egyik nagy feladata egy jelentős szakmai megújulás, másik pedig, hogy kinevelje zeneértő közönségét. Ahogy a Virtuózok műsora véget ért és döntősei koncertezni kezdtek, úgy gondoltam, ez lesz a megfelelő alkalom arra, hogy Székesfehérváron is vendégül lássuk a fiatal zenészeket. Nem azért, mert produkciójuk jövőre már aktualitását, érdekességét vesztette volna, hanem azért, mert a tehetségkutatót kísérő lelkesedésnek jelenleg olyan meghatározó ereje van, amely sokat lendíthet mind a zenekarra irányuló figyelmen, mind a székesfehérvári komolyzenei életen.
Mire számíthatnak majd a nézők a koncerten? Mit várnak tőle Önök?
Azt kell mondanom, nagyon magas szintre tettük a mércét: elhatároztuk, hogy az eddigi legnagyobb Virtuózok-koncertet rendezzük meg Székesfehérváron. Most lesz az első alkalom ugyanis, hogy egy esten lép színpadra a tehetségkutató összes döntőse. Az, hogy ez az Alba Regia Szimfonikus Zenekarral történhet meg, hatalmas megtiszteltetés számunkra. Nagyon hálás vagyok Peller Mariannak, a Virtuózok producerének és az ő egész stábjának, hogy lehetővé tette az esemény megrendezését. Reméljük, hogy ez a hangverseny sokakat inspirál majd - különös tekintettel a fiatalabb generációra -, hogy foglalkozzanak a komolyzenével, hallgassák és műveljék azt. A Virtuózok hatását környezetemben nap mint nap tapasztalom, nyomában megújult az érdeklődés a fiatalok között a zenetanulás iránt is. Zenekarunk idén ifjúsági hangversenysorozatot is indít, s bízunk abban, hogy a Virtuózok hatására egyre több fiatal jön el minket meghallgatni.
Mitől más az ifjú virtuózokkal próbálni, koncertezni, mint egy ?profi? szólistával?
Bár zseniális művészek, mégis csak gyerekekről beszélünk: adott esetben még kevésbé kiforrottak, de személyiségük, energiájuk, tehetségük lenyűgöző. Csodálatra méltó, ha egy tizenegynéhány éves kis zenész ilyen hihetetlen képességekkel van megáldva. Motiválja ez a zenekart is: felnőtt szólistától már elvárja az ember, hogy jól játsszon, de amikor egy gyerek lép a zenészek elé, mesterien kezelve a hangszert, az lenyűgöző az őt kísérőknek is. Ez a motiváció megsokszorozza a zenekar teljesítményét.
Milyen darabok szerepelnek a gálaest műsorán?
Mivel a műsor összes döntőse színpadra lép, egy viszonylag sok fellépős koncertről beszélhetünk: így a gálaest anyagát jobbára rövidebb darabok teszik ki, hogy az ne nyúljon túl hosszúra. A gyerekek olykor szólódarabokat adnak majd elő, olykor pedig a zenekar kíséri majd őket. Előadásukban elhangzik majd többek között Chopin, Vivaldi, Csajkovszkij és Mozart egy-egy műve is.
Január elseje óta működik önálló intézményként az Alba Regia Szimfonikus Zenekar. Miért érezték annak szükségét, hogy a zenekar létében ily módon egy új fejezetet nyissanak?
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar az ország egyik legrégebben működő zenekara, több mint százéves múlttal rendelkezik. A zenekar 35 éven keresztül a Vörösmarty Színház részeként létezett: nem színházi zenekarként, hanem alapvetően koncertzenekarként, repertoárunk nagy részét szimfonikus darabok tették ki. A mögöttünk álló út hosszú és rögös, nagy öröm számunkra, hogy Székesfehérvár város döntésével a zenekart most önállósította. Nagyon sok lehetőség nyílt így meg előttünk: a zenekarnak saját menedzsmentje lehet, saját műsorpolitikát folytathat, elindíthat új bérleteket is. Új célokat is tűzhetünk így ki: az egyik ilyen cél, hogy a zenekar idővel kiemelt minősítésű szimfonikus zenekar lehessen. Ez nem csupán egy besorolási kategória, hanem egyfajta rang is, amely minőséget jelez.
Korábban említette a klasszikus zenei nevelés fontosságát: mit gondol, mit adhat a klasszikus zene a mai fiataloknak?
A klasszikus zene érték. Olyan, mint a csiszolt gyémánt: évszázadok óta tartja értékét. A műfajba sorolt művek az emberi produktivitás eredményeinek legkiválóbb darabjai közé tartoznak, az emberi kreativitás csúcsteljesítményei. Olyan lelki mélységekbe és magasságokba tudják repíteni az értő hallgatókat, amit szavakba sem lehet igazán önteni. Ezért tartom fontosnak, hogy a fiatalabb generáció minél többször találkozzon valamilyen formában a klasszikus zenével: hogy az ifjabbak is találjanak maguknak olyan darabokat, amelyek valamiért hozzájuk szólnak és megérintik őket. A klasszikus zenei művek bizonyos értelemben jéghegyekhez hasonlatosak: meg kell őket mászni, nem adják magukat könnyen. Nem hiába hívják komolyzenének: egy kis komolyság, elmélyülés kell megértésükhöz. Sajnos a fiataloknak ehhez gyakran nincsen türelmük, de hiszem, hogy hozzá lehet őket ehhez a műfajhoz is szoktatni, és elérni, hogy ráérezzenek az ízére.
