A Nemzeti Művelődési Intézet állami közfeladat ellátó országos szervezet, amely a hazai művelődési házak szakmai munkájához nyújt módszertani segítséget. Többek között képzésekkel, kutatásokkal, szakmai konferenciákkal, módszertani tanácsadással és kiadványokkal segíti a művelődési házakban dolgozó szakembereket. Tevékenysége és szolgáltatásai a Kárpát-medencei szervezetek számára is elérhetőek.
A magyar kormány 3.18 milliárd forint összegű beruházásának köszönhetően Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben épülhetett meg a Nemzeti Művelődési Intézet új székháza, mely mérföldkő jelentőségű változást jelent a Nemzeti Művelődési Intézet, a közművelődési szakterület, valamint a Kárpát-medencei közművelődési szervezetek feladatellátása tekintetében is.
A kormányzati támogatással megvalósuló, több mint négyezer négyzetméter alapterületű, klasszicista jegyeket hordozó székház homlokzatán – Makoldi Sándor műve alapján – szalagszerű díszítőelemek, frízek mutatják be a teremtésmítosz és magyar őstörténet legfontosabb pillanatait. Ezek a történetek hitet és erőt sugároznak minden magyar embernek, egyben iránytűként szolgálnak a magyar nemzet gyökereinek, küldetésének megértéséhez, valamint segítenek, hogy tetteinkkel magunk is hozzájáruljunk az egyedülálló magyar kultúránk megőrzéséhez, átörökítéséhez és gyarapításához.
A székház a szerves műveltség értékeit, szimbólumait hordozza mind a külső homlokzaton, mint belső tereiben. A homlokzat vakolathímeit Grátz Antal építészmérnök tervezte, a közösségi termekben elhelyezett egyedi batikfüggönyök Makoldi Gizella textilművész munkái.
A Nemzeti Művelődési Intézet székházának tetőtéri rózsakertjében található a magyar nemzet összetartozását jelképező Emlékezet tornya, s az abban elhelyezett „Magyarság Harangja”, melyet június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulójára szervezett megemlékezésen avattak fel, csatlakozva a nemzeti összetartozás napja eseménysorozatához.
Október 3-tól a harang minden nap azonos időben – 15 óra 13 perckor, a Kárpát-medencei magyarság összetartozását kimondó Alaptörvény aláírásának (2011. április 25. 15:13’) perceiben – szólal meg a lakiteleki székházban, hogy egy-egy település egykori egyleteire, civil szerveződéseire, a közösség által elért eredményekre emlékeztesse a magyarságot az Elődök tisztelete rendezvénysorozat keretében.
Az összetartozás jelképeként a Nemzeti Művelődési Intézet székházavatásán a külhoni nemzettársainkat képviselő öt kulturális szervezet a lakitelekivel megegyező testvérharangokat vehet át, így ettől a naptól a külhoni egyleteket ünneplő alkalmakon ugyanabban az időben – 15 óra 13 perckor – egy-egy határon túli régióban is megkondul a harang, jelezve, hogy együtt dobban a nemzet szíve.
Az országos módszertani intézet a fiatalabb generációt egy új fejlesztéssel szólítja meg. A székházában a szerves magyar műveltség szellemiségét többek között az épület kerengőjéből kiinduló Napút is gazdagítja. Ez a valós és virtuális túra tizenkét állatövi jelképből, valamint két kiegészítő csillagképből áll, és az épület földszinti fogadóterének padlójába süllyesztett bronzplakettektől indul. A látogatók a zodiákus jelekhez kapcsolódó háttérinformációkat egy kifejezetten erre a célra fejlesztett alkalmazáson keresztül, a NapútOn nevet viselő applikáción érhetik el. A felületen a témához kapcsolódva – sok egyéb mellett – népzenei részletek, népművészeti alkotások, motívumok, szakkönyvek, valamint rajzfilmek segítségével ismerhetik meg a látogatók a szerves magyar műveltség gazdag tárházát.
A székház közösségi termei a közművelődési szakma kiemelkedő képviselőinek, Beke Pálnak, Dr. Balipap Ferencnek és Kígyós Sándornak állítanak emléket.
A tervező Szabó János építészmérnök, a Planning Stúdió ügyvezetője, a kivitelező a Bauszer Kft. volt. Belsőépítész: Szenes István Ybl Miklós-díjas, Érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Forrás: Nemzeti Művelődási Intézet
Fotó forrása: MTI
