A casting célja a szerephez jutás. És ez Csoma Sándor 2019-es, a Friss Hús fesztivál Facebook-oldalán január 29-én elérhetővé tett filmjében jóval tágabb értelmű, mint a színészi szerep. Júlia azért jelentkezik – hite szerint – divatmodell-válogatásra, mert azok a szerepek, amelyeket a környezete oszt rá, méltatlanok hozzá. Pincérnő, pohárleszedő vagy lúzer bátyja valamelyik haverjának barátnője, felesége lehetne. Környezete, egy romániai blokkháztelep minden szegletéből a szegénység, a kisszerűség és a kilátástalanság árad. Anyja Londonban dolgozik, és rendszeresen pénzt küld. Ennél többet azonban sem róla, sem Júlia apjáról nem tudunk meg, és mindketten leginkább a hiányukkal hatnak a lány életében.

A producer és a segítője szexfilmek forgatásához keresnek szereplőket, de ezt nem kötik azonnal a jelentkezők orrára. Kidolgozott forgatókönyv alapján próbálják őket áthangolni, egy gazdag, gondtalan és szenvedélyes élet ígéretével a maguk céljainak szolgálatába állítani. Noha sötétek a szándékaik, munkájukat roppant empátiával végzik: egy prédájára leső ragadozó érzékszerveinek kifinomultsága jellemzi őket. Nyilván a saját érdekükben is, hiszen nem akarnak bajt. Jogi értelemben a legkörültekintőbben bástyázzák magukat körül; ügyelve arra, hogy minden a legszabályosabban, kizárólag a jelentkezők teljes beleegyezésével történjen, és ha mégsem, a szerződés apró betűs része támadhatatlanná tegye őket.

Júlia, amint rájön, hogy miben mesterkednek, határozottan nemet mond. De – mint az álnok producer később helyesen rámutat – némi ambivalenciával viszonyul a dologhoz, mivel szüksége lenne a felkínált jelentős összegre. Az lenne ugyanis menekülésének záloga, és ő kitörésre, anyjához Londonba készül, ha hozzájut. Ebből a mozzanatból arra következtetek, hogy valójában már első pillanattól fogva csupán eszközként tekint a meghallgatásra, és nem akar tényleg modell lenni. Talán valamikor, kisebb korában csakugyan álmodozott erről, de most már nagy: 18 éves. És mint hamarosan kiderül, érettebb, bölcsebb is, mint gondolnánk. Szülei hiánya gyors felnőtté válásra kényszerítette.

Az erőviszonyok azonban ennek ellenére teljesen egyenlőtlenek. A producer kifinomult ragadozó, és egy egész világrend szentesíti, amit csinál. Az egész világot behálózó bűnös struktúrák teszik lehetővé, hogy a gyengét, kiszolgáltatottat, rászorulót kihasználják, eszköznek tekintsék, és ha úgy adódik, használat után eldobják. Értékeit gátlás nélkül orozza el, váltja pénzre a vállalkozást és a vállalkozókat istenítő szemlélet, hiszen tőlük pörög a gazdaság, az ő ötleteik és kockázatvállalásuk minden siker alapja. A vállalkozónak joga van másokat kifosztani, megalázni, eszközzé degradálni, becsapni és megkárosítani. Hiszen minden, amit ő nem vesz el, kihasználatlan, kiaknázatlan marad, és az is az ő érdeme, hogy észreveszi a kiaknázási lehetőséget, majd él vele. Erdők, ásványkincsek, állatok, nők és férfiak, fiatalok és öregek, egészségesek és rokkantak mind-mind nyersanyagok csupán, amelyekből csakis ő hoz ki valamit. Önmagukban értéktelenek, talán még a saját szemükben is. Vagyis egyenesen szükségük van arra, hogy kihasználják őket, és a vállalkozó kellően áldozatkész annak érdekében, hogy pénzt juttasson nekik az értékeikért cserébe. Az általa később ennek alapján realizált profit természetesen megérdemelt jutalma, hiszen a jó üzlethez bátorság és szemfülesség kell.

A Casting bemutatja a gonosz világban való működésének mechanizmusát, a mesteri manipulációt, amely a jellemzi, sőt azt, hogy maga ez a manipuláció a gonosz. A hazugság a lényege, amellyel mindent és mindenkit módszeresen megront, a maga szintjére ránt le, és ezáltal egyre rosszabbá teszi a világot.

Kihasználás, kifosztás, megrontás – ezek állnak tehát az egyik oldalon. De Júliáról mintha visszapattannának. Nem azért, mert annyira erős vagy rafinált, hanem éppen a tisztasága miatt. Az ő ártatlansága és jobb élet iránti vágya erősebb, mint a gonosz bejáratott, már-már unottan ismételgetett módszerei. Júlia szótárában a bűnbeesés és az áldozathozatal szavak állnak. Kétségtelen, hogy bűnbe esik a rosszal, de mintha az ő esetében ez szükségszerű áldozathozatal lenne. Annak, hogy az álmait megvalósíthassa, ez az ára. Noha őt akarják használni, valójában ő használja a használóit. Arról nem tehet, hogy a producer becsapja, hiszen meg van győződve az adott szó szentségéről. Kérdés azonban, hogy amikor arra kéri a férfit, törölje a tudta és engedélye nélkül feltett videót a netről, tudja-e, hogy megint be fogja csapni, vagyis hogy tanult-e a történtekből. Talán sejti, hogy újra becsapják, de már előre ezt is beárazza. Az a gyanúm, hogy amikor annak fejében, hogy a videót törölje, lefekszik a férfival, már ő irányít, ő „tudja le” előre a gonosz világ rá vonatkozó terveit. Felvérteződik a gyengék és kiszolgáltatottak megnyomorítására berendezkedett világ ellen. „Harctéri” veszteséget vállal, hiszen ha naiv és ártatlan maradna, esélye sem lenne arra, hogy a maga útját kiküzdje.

Fotók forrása: InForg.mm.film.hu

#kritika