A listára kerülésről az egyes országok felterjesztései alapján a Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága dönt, amelynek tizennyolcadik ülésszakát ebben az évben a botswanai Kasane-ben rendezték meg. A bizottság december 6-án hozta meg döntését, amelynek értelmében felvették „A kézműves üvegkészítés tudása, mesterségbeli technikája és képességei” című örökségelemet az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az állami intézmények, múzeumok, iskolák és maguk az üvegművesek, üvegkészítők egyaránt részt vettek a felterjesztés elkészítésében. A hagyományos üvegművesség (az üvegfújás, színezés, csiszolás, festés, az ólomüveg-készítés) kifejezi a tehetséget és a kreativitást, amelyet generációról generációra hagyományoztak évszázadokon át, és a mai globalizált világban is gyakorolja a mesterek közössége. Az örökségelem felvétele segíteni fogja ezen gazdag élő hagyomány és a sokszínű üvegkészítő technikák tudatosításának terjesztését, emellett ösztönzi majd a párbeszédet az üveges közösség körében a felterjesztő államokban és máshol is világszerte.
A magyarországi üvegművesség a német és a velencei típusú üvegfúvásban gyökerezik, amely a melegen, formába fúvott üveggyártáson alapul. Az üvegtárgy végleges formáját számos munkafolyamat során nyeri el, speciális szaktudást igényel például a csiszolása, ólmozása, festése is. A 19–20. század fordulóján, többek között az Arts and Crafts mozgalom és a szecesszió hatására nagy figyelem irányult az üvegre az építészet, illetve az iparművészet területén. Napjainkban az üveggel foglalkozó szakemberek által továbböröklődik a tudás, legyenek művészek, alkotók, restaurátorok, csiszolók vagy üvegfúvók.
Üveggyárainknak olyan saját specialitásai voltak, mint az ajkai überfangos üveg, a karcagi fátyolüveg, a parádi lüszterfestés, amelyekre saját szériákat alapoztak. Több száz szilikátipari tervezőművész és szakember tevékenykedik ma Magyarországon, akik ezeket a technikákat próbálják átmenteni restaurációs munkáikban és egyéni alkotásokat létrehozva. A folyamatos mozgásban lévő és a túlélése érdekében átalakuló üvegművesség új utakat talál egykor hírneves gyáraink hutáiból és csiszolóműhelyeiből a kisebb stúdiókba, majd onnan a felhasználókhoz, vevőkhöz. Az üveg gazdag technikai palettával rendelkező anyag. Magyarországon egyetemeken, középiskolákban és tanodákban folyik üvegműves képzés. Több egyesület számos programja védi és terjeszti az üveges örökséget.
A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény szakmai koordinátora Magyarországon a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága. Az intézmény egyebek mellett az ország területén található szellemi kulturális örökség számbavételével, a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékének gondozásával, valamint az UNESCO listára kiválasztott elemek felterjesztésének koordinálásával foglalkozik.
Fotó: Shutterstock / Henk Vrieselaar
