(MTI) - Molnár Judit történész, az intézmény főtanácsadója elmondta, hogy a konferencia és az azt megelőző, szerdán nyíló kiállítás azt igyekszik megvilágítani fotók, plakátok, nyomtatványok, képeslapok, tárgyak, filmek segítségével, hogy a szélsőjobboldal a XX. században hol hangosan, hol halkabban megjelent a politikai palettán, s egyik kézzelfogható szimbóluma az árpádsávos lobogó és a turulmadár lett.
A tanácskozás bevezető előadását Ormos Mária akadémikus tartja, aki arról beszél, hogy a nyomor és a gazdasági válság milyen összefüggésben van a politikai szélsőségek kialakulásával. Pandula Attila, az ELTE tanára az árpádsávos lobogók történetéről villant fel érdekes részleteket. Megtudhatjuk azt is, hogy a XIX. században, így például az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején egyáltalán nem használtak ilyen zászlót - folytatta.
Karsai László a Szegedi Tudományegyetem tanára Szálasi Ferenc mozgalmának jelvényeiről, jelképeiről és zászlóiról, Ungváry Krisztián, az 1956-os Intézet történésze pedig Politikai szimbolika a Horthy-rendszer második felében címmel tart majd előadást.
A konferencián szó lesz továbbá a szélsőjobb két világháború közötti választási sikereiről, valamint elemzik azt is, hogy a radikális jobboldal 1990 után milyen eredményeket ért el a politikai megmérettetéseken.
Kovács András, a Közép-Európai Egyetem tanára, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa Antiszemiták és holokauszttagadók a mai magyar társadalomban címmel a Szonda Ipsos közvélemény-kutató intézet legutóbbi felméréseit elemzi.
A kiállításon megtekinthetők lesznek azok a tárgyak, amelyeket többi között a szélsőjobboldal igényeinek kiszolgálására gyártottak, mintegy üzletté téve különböző szimbólumaik forgalmazását. Látható lesz egyebek mellett a történelmi Magyarországot formáló hamutartó, amelynek "szerbiai részébe" lehetett hamuzni, továbbá "nemzeti sorskártyapakli és rajzszög" is.
A tárlaton filmfelvételeket is bemutatnak különböző szélsőjobbos megmozdulásokról, így például arról, amikor 1992-ben megzavarták Göncz Árpád köztársasági elnököt beszédének elmondásában, felelevenítve, hogy először akkor jelent meg újra az árpádsávos zászló a rendszerváltás után.
