Szendrey Júlia Petőfi feleségeként kapott lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjon a pesti irodalmi és társadalmi életbe. A házaspár a nyilvánosság előtt élte életét, Júlia pedig osztozott férjével a társadalmi szerepvállalásban. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia idillinek induló családi életét a szabadságharc dúlta fel, a pár 1849. július 20-án találkozott utoljára. Az asszony megpróbálta felkutatni férjét, de nem járt sikerrel, ezért halottá nyilváníttatta, majd még a gyászév lejárta előtt hozzáment Horvát Árpád egyetemi tanárhoz. A házasságot a korabeli közvélemény mélyen elítélte. Részleges felmentést az biztosított neki, amikor a Három rózsabimbó című versének megjelentetésével visszatért az irodalmi életbe. Írásait, verseit folyóiratokban és divatos, kimondottan nők számára készített kiadványokban, például a Magyar Nők Évkönyvében publikálta.
Az Országos Széchényi Könyvtár gazdag anyagára épülő, november 20-án megnyíló Ezerszer Júlia ? arcok és kérdőjelek című kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéhez tartozó relikviákkal egészül ki. A többszörös évfordulóhoz kapcsolódó tárlat a Szendrey Júlia munkásságának bemutatásához felhasznált levelek, naplótöredékek, könyvkiadások, saját versek és Andersen-fordítások mellett korabeli hírlapok és mellékleteik segítségével ízelítőt nyújt a korszak viselet- és társadalomtörténetéből is, amelyhez a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Textiltervező Tanszékének hallgatói által készített öt installáció is hozzájárul.
A kiállításból megtudhatjuk, miként definiálták saját korában és később szépírók és irodalomtörténészek Szendrey Júliát mint írónőt, költőnőt, leányt, asszonyt és anyát. Herczeg Ferenc 1909-ben úgy fogalmazott a Petőfi-almanachban: ?Ma már Júlia megkövetelheti azt, amit megkövetelhet minden ember, akinek életét tulajdonába vette a nyilvánosság, hogy az igazságot tudják róla. Az igazság pedig csak akkor igazság, ha teljes és csonkítatlan.?
További információk: http://www.oszk.hu/kiallitasok/ezerszer-julia-arcok-es-kerdojelek
