„Szenes István alkotóművészetét leginkább a harmónia szóval lehet jellemezni” – fogalmazott Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a kiállítás megnyitóján. Mint megjegyezte, a belsőépítész nem görcsös, nem erőltetett, hanem könnyed, íves, finom és lágy mozgásokat, megoldásokat keres. „Művészetére jellemző a jó ízlés. Ezek már az alkotás legelső fázisában, a vázlatain is megragadhatók. Ezt követően, a már kész épületek tömbjében egyfajta Szenes-dizájn fedezhető fel” – tette hozzá.

Szenes István nevéhez köthető többek között a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház 1993-as és 2002-es, a Budapesti Természettudományi Múzeum 2006-os belsőépítészeti rekonstrukciója, valamint az Eiffel Műhelyház Zenetermének 2020-as belsőépítészeti kialakítása. A Magyar Belsőépítész Közhasznú Egyesület (MABE) alapító tagjaként és első elnökeként szorgalmazta, hogy A magyar belsőépítészet 1945–2012 című lexikon elkészüljön. A  kötet a 2013-as megjelenése óta a szakma referenciakiadványa.

Szenes István 1946-ban született Budapesten. 1963 és 1969 közt a Mafilmnél dolgozott díszlettervező asszisztensként. Díszlettervezőnek és grafikusnak készült, végül az Iparművészeti Főiskola belsőépítészet szakán végzett felsőfokú tanulmányokat. A Középülettervező Intézetnél (KÖZTI), majd a Középülettervező Vállalatnál két évtizeden keresztül működött közre mint stúdióvezető. 1986-tól a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépület-tervezési Tanszékén oktatott.  

Munkáiért, többek között a veszprémi Petőfi Színház rekonstrukciójáért 1989-ben Ybl-Miklós díjjal, a budapesti Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékhely belsőépítészeti munkájáért 2005-ben Pro Architektúra díjjal, 2014-ben pedig Érdemes művész címmel ismerték el. A Képzelet és valóság című tárlat augusztus 22-ig látogatható. Július 8-án kurátori tárlatvezetést tart Láng Judit belsőépítész.

Nyitókép: Szenes István Ybl-díjas belsőépítész, Magyarország Érdemes Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Fotó: Herédi Győző. Forrás: Wikipédia