A születési évfordulók sorában idén jó messzire visszanyúltunk: legkorábbi történelmi személyiségünk az 1650 évvel ezelőtt született Szent Ágoston, a középkor legnagyobb keresztény filozófusa volt. Petrarca 700 évvel ezelőtti születése csak az egyik ok volt, amiért a humanista költőről írtunk: előbb arról adtunk hírt, hogy Amerikában pompázatos online kiállítással ünneplik az évfordulót; aztán arról, hogy a költőfejedelem földi maradványainak exhumálása érdekes felfedezéssel zárult - a sírban ugyanis egy 13. században élt nő koponyáját is megtalálták.
Idén a korai magyar líra két legkiválóbb alakjáról is megemlékeztünk. Az egyik az 570 évvel ezelőtt született Janus Pannonius volt: az első kiemelkedő magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője állítólag Csezmiczei János néven született 1434. augusztus 29-én, Szlavóniában, horvát kisnemesi családban. A másik a kalandos életű, 450 évvel ezelőtt született Balassi Bálint: katona, politikus, de mindenekelőtt a magyar szerelmi líra egyik megteremtője.
Galilei, a bolygópályák és a szabadesés kutatója 440 éve született - s alig múlt egy évtizede, hogy a Vatikán rehabilitálta a vádak alól. Életútjáról s eredményeiről még többet megtudhat, aki a Mars-kutatás történetének szentelt cikksorozatunkat is végigböngészi.
Francois-Marie Arouet és Weisz Henrik neve keveset mond az emberek többségének - nem csoda, hiszen előbbi, a 310 évvel ezelőtt született író a Voltaire nevet használta; utóbbi, a 130 évvel ezelőtt született illuzionista pedig Harry Houdini néven vált világhírűvé. Houdinihez hasonlóan 1874-ben született a világháború kulcsfigurája, Winston Churchill; és a két világháború közti Magyarország legbefolyásosabb politikusa, Bethlen István is.
Nemrégiben pedig legújabbkori történelmünk egyik rejtélyes halálesetéről számoltunk be, egy kerek születési évforduló kapcsán: decemberben múlt száz éve, hogy Horthy István, az egykori kormányzó repülőgép-balesetben elhunyt, idősebb fia a horvátországi Pulában megszületett.
