Zaborszky_Kalman_foto_Emmer_Laszlo.jpg

Szutrély Katalinnal lép fel a Szent István Filharmonikusok

Március 9-én folytatódik a Szent István Filharmonikusok Gaudeamus bérletsorozata a Zeneakadémián. A hangversenyen első felében Ludwig van Beethoven Fidelio nyitánya, Leonora recitativója és áriája, valamint a zeneszerző II. D-dúr szimfóniája hangzik el. Rövid szünetet követően Richard Strauss Négy utolsó éneke és A rózsalovag – első keringő változat hangzik el.

A Szent István Filharmonikusok mentorprogramjának köszönhetően a hangversenyen közreműködik a Szent István Király Szakgimnázium két diákja: a brácsa szólamban Falaky Réka Rozália, a bőgő szólamban Berki József. A zenekart Záborszky Kálmán Kossuth-díjas karmester dirigálja.

Beethoven talán egyetlen műfajjal sem küzdött annyit, mint egyetlen, nagy hatású operájával, a Fidelióval. Az operát bevezető nyitányból négyet komponált 1804 és 1814 között, hogy a mű esszenciáját, dramaturgiáját mind tökéletesebben jelenítse meg kizárólag szimfonikus megfogalmazásban. Az eredetileg Leonora címmel 1814-ben készült opera a francia forradalom eszméiből táplálkozó igazi humanista mű. Beethoven szereplői már a különböző eszmék megtestesítői: a börtönben sínylődő férjét kiszabadító Leonora a hűség és a hősiesség megtestesítője, amely tökéletesen összpontosul áriájában. Az 1801–1802 között készült II. D-dúr szimfónia hangvételében még a haydni-mozarti klasszikus szimfóniákra emlékeztet, jóllehet kifejezésmódja, hirtelen jött moll elkomorulásai, gazdag ritmikája már a kibontakozó romantikus stílushoz kapcsolják. A darab csupa életkedv, energia, a Largetto szélesen éneklő dallamai és a tréfás, gazdag kontrasztokkal élő Scherzója szinte egy az egyben lerombolja a szigorú és komor Beethovenről alkotott képünket.

Szutrély Katalin. Fotó: Csibi Szilvia
Szutrély Katalin. Fotó: Csibi Szilvia

Míg Beethoven a szabadságot, az életet élteti, addig Strauss A rózsalovag című operájából készített zenekari átirata az édes nosztalgia illatát árasztja, a Monarchia letűnt aranykorának keringőit idézi meg. A Hermann Hesse és Joseph Eichendorf verseit megzenésítő, 1948-ban készült Négy utolsó ének középpontjában már egytől egyig a halál és az öregkor áll. Végtelen érzékenységüket különösen érzékletesen fejezik ki a szoprán szólista éteri magasságokba írt romantikus, áradó, olykor félbehagyott dallamfoszlányai és a zenekar finoman kidolgozott hangszerelése.

A részletes program itt olvasható.

Ez is érdekelheti

Beatrice és Bikini, Hamlet és Laborc, Garázs és Rockkalapács – Nagy Feró 80

Január 14-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Nagy Feró Kossuth-díjas rockénekes, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere, az István, a király rockopera Laborca, a Nagyvárosi farkas, a Térden állva, a Nem kell, a XX. század, az Azok a boldog szép napok és a 8 óra munka szerzője, előadója.

A jövő hangjai a Turbinában

Az NKA Hangfoglaló Minifeszten tizenkét friss formáció bizonyítja be a magyar kultúra napján, milyen színes a hazai zenei paletta.

Amikor Liszt Ferenc a jövőért fogott pálcát

1840. január 11-én Liszt Ferenc rakta le a Magyar Nemzeti Conservatorium alapkövét.

Hírmozaik – január 2.

A Svábhegyi Csillagvizsgálóban összegyűjtötték, mit látunk az égen 2026-ban, az MR Szimfonikusok az utánpótlást is meghívták az újévi koncertjükre.