Zaborszky_Kalman_foto_Emmer_Laszlo.jpg

Szutrély Katalinnal lép fel a Szent István Filharmonikusok

Március 9-én folytatódik a Szent István Filharmonikusok Gaudeamus bérletsorozata a Zeneakadémián. A hangversenyen első felében Ludwig van Beethoven Fidelio nyitánya, Leonora recitativója és áriája, valamint a zeneszerző II. D-dúr szimfóniája hangzik el. Rövid szünetet követően Richard Strauss Négy utolsó éneke és A rózsalovag – első keringő változat hangzik el.

A Szent István Filharmonikusok mentorprogramjának köszönhetően a hangversenyen közreműködik a Szent István Király Szakgimnázium két diákja: a brácsa szólamban Falaky Réka Rozália, a bőgő szólamban Berki József. A zenekart Záborszky Kálmán Kossuth-díjas karmester dirigálja.

Beethoven talán egyetlen műfajjal sem küzdött annyit, mint egyetlen, nagy hatású operájával, a Fidelióval. Az operát bevezető nyitányból négyet komponált 1804 és 1814 között, hogy a mű esszenciáját, dramaturgiáját mind tökéletesebben jelenítse meg kizárólag szimfonikus megfogalmazásban. Az eredetileg Leonora címmel 1814-ben készült opera a francia forradalom eszméiből táplálkozó igazi humanista mű. Beethoven szereplői már a különböző eszmék megtestesítői: a börtönben sínylődő férjét kiszabadító Leonora a hűség és a hősiesség megtestesítője, amely tökéletesen összpontosul áriájában. Az 1801–1802 között készült II. D-dúr szimfónia hangvételében még a haydni-mozarti klasszikus szimfóniákra emlékeztet, jóllehet kifejezésmódja, hirtelen jött moll elkomorulásai, gazdag ritmikája már a kibontakozó romantikus stílushoz kapcsolják. A darab csupa életkedv, energia, a Largetto szélesen éneklő dallamai és a tréfás, gazdag kontrasztokkal élő Scherzója szinte egy az egyben lerombolja a szigorú és komor Beethovenről alkotott képünket.

Szutrély Katalin. Fotó: Csibi Szilvia
Szutrély Katalin. Fotó: Csibi Szilvia

Míg Beethoven a szabadságot, az életet élteti, addig Strauss A rózsalovag című operájából készített zenekari átirata az édes nosztalgia illatát árasztja, a Monarchia letűnt aranykorának keringőit idézi meg. A Hermann Hesse és Joseph Eichendorf verseit megzenésítő, 1948-ban készült Négy utolsó ének középpontjában már egytől egyig a halál és az öregkor áll. Végtelen érzékenységüket különösen érzékletesen fejezik ki a szoprán szólista éteri magasságokba írt romantikus, áradó, olykor félbehagyott dallamfoszlányai és a zenekar finoman kidolgozott hangszerelése.

A részletes program itt olvasható.

Ez is érdekelheti

A Budapest Park jelnyelvi tolmácsai a zene lüktetését is átadják

A populáris kultúra és a jelnyelvi tolmácsolás kapcsolata nem új keletű, Xantus János Eszkimó asszony fázik című filmjében – János (Lukáts Andor) és Mari (Méhes Marietta, a Trabant zenekar énekesnője) jelnyelvvel kommunikálnak. Zólyomi Nikolett és Józsa Kata már más generációhoz tartoznak, ők többek között a Budapest Parkban hozzák közel a zenét a siketekhez.

Sosem találnád ki, hogy ki csinálta a legnagyobb bulit az elmúlt ötven évben

Vajon hány néző volt a világ legnagyobb koncertjén, és melyek voltak a poptörténet legnagyobb bulijai? Nos, ez a lista létezik, sőt több lista is forgalomban van, hiszen nem mindegy, hogy az ingyenes koncertekről van szó, vagy a nézőszámot az eladott jegyekkel is igazolni tudó eseményekről. Összeszedtük a legnagyobb zenés tömegrendezvények listáját.

Nádas Péter kedvenc művei csendülnek fel a Zeneakadémián

Szeptember 16-án, szerdán búcsúznak Nádas Pétertől a Zeneakadémia Nagytermében. Az esten az író szövegei és az általa szeretett alkotók zeneművei hangzanak el.

Fesztiválok, ahol garantált a jó hangulat – Szeptemberi programszüret

A szeptember a szüret ideje, a szürethez pedig számtalan kulturális, hagyományőrző program, programsorozat is kapcsolódik szerte az országban. Ezekből szemezgettünk néhányat, hat hazai borvidék egy-egy településére – Egerbe, Gyöngyösre, Sopronba, Szekszárdra, Tállyára és Badacsonytomajra – kalauzolva olvasóinkat.