Zaborszky_Kalman_foto_Emmer_Laszlo.jpg

Szutrély Katalinnal lép fel a Szent István Filharmonikusok

Március 9-én folytatódik a Szent István Filharmonikusok Gaudeamus bérletsorozata a Zeneakadémián. A hangversenyen első felében Ludwig van Beethoven Fidelio nyitánya, Leonora recitativója és áriája, valamint a zeneszerző II. D-dúr szimfóniája hangzik el. Rövid szünetet követően Richard Strauss Négy utolsó éneke és A rózsalovag – első keringő változat hangzik el.

A Szent István Filharmonikusok mentorprogramjának köszönhetően a hangversenyen közreműködik a Szent István Király Szakgimnázium két diákja: a brácsa szólamban Falaky Réka Rozália, a bőgő szólamban Berki József. A zenekart Záborszky Kálmán Kossuth-díjas karmester dirigálja.

Beethoven talán egyetlen műfajjal sem küzdött annyit, mint egyetlen, nagy hatású operájával, a Fidelióval. Az operát bevezető nyitányból négyet komponált 1804 és 1814 között, hogy a mű esszenciáját, dramaturgiáját mind tökéletesebben jelenítse meg kizárólag szimfonikus megfogalmazásban. Az eredetileg Leonora címmel 1814-ben készült opera a francia forradalom eszméiből táplálkozó igazi humanista mű. Beethoven szereplői már a különböző eszmék megtestesítői: a börtönben sínylődő férjét kiszabadító Leonora a hűség és a hősiesség megtestesítője, amely tökéletesen összpontosul áriájában. Az 1801–1802 között készült II. D-dúr szimfónia hangvételében még a haydni-mozarti klasszikus szimfóniákra emlékeztet, jóllehet kifejezésmódja, hirtelen jött moll elkomorulásai, gazdag ritmikája már a kibontakozó romantikus stílushoz kapcsolják. A darab csupa életkedv, energia, a Largetto szélesen éneklő dallamai és a tréfás, gazdag kontrasztokkal élő Scherzója szinte egy az egyben lerombolja a szigorú és komor Beethovenről alkotott képünket.

Szutrély Katalin. Fotó: Csibi Szilvia
Szutrély Katalin. Fotó: Csibi Szilvia

Míg Beethoven a szabadságot, az életet élteti, addig Strauss A rózsalovag című operájából készített zenekari átirata az édes nosztalgia illatát árasztja, a Monarchia letűnt aranykorának keringőit idézi meg. A Hermann Hesse és Joseph Eichendorf verseit megzenésítő, 1948-ban készült Négy utolsó ének középpontjában már egytől egyig a halál és az öregkor áll. Végtelen érzékenységüket különösen érzékletesen fejezik ki a szoprán szólista éteri magasságokba írt romantikus, áradó, olykor félbehagyott dallamfoszlányai és a zenekar finoman kidolgozott hangszerelése.

A részletes program itt olvasható.

Ez is érdekelheti

Újra színpadon az Aerosmith

Az Aerosmith visszatér a színpadra, igaz, csak két éjszakára a legendás Hollywood Bowlban.

Hírmozaik – október 5.

Pusztanap a Néprajzi Múzeumban, a Street Sixteen nyerte az Öröm a Zene tehetségkutatót, ritkán hallható Gárdonyi-művek szólalnak meg a Zeneakadémián, a hiány kilátói a Vigadóban, elhunyt Fazekas Magdolna Munkácsy-díjas festőművész.

A pénz, a nők és a hírnév miatt csapott fel zenésznek a Live Aid szervezője – Bob Geldof 75

Október 5-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Bob Geldof, aki nem zenei teljesítménye, hanem a Live Aid-segélykoncert megszervezése, emberbaráti tevékenysége révén lett világhírű, és azon kevés rockzenész egyike, aki (tiszteletbeli) lovagi címet kapott a brit uralkodótól.

A Dinoszauruszok éjszakájától a sci-fi konferenciáig – Programajánló

Dinoszauruszok éjszakája a Barba Negrában, Botos Péter üvegszobrai a Reök-palotában, Bernarda Ballada a Hagyományok Házában, sci-fi konferencia a Petőfi Irodalmi Múzeumban, borkóstoló a Bélyegmúzeumban, pillantás az Irie Maffia kulisszatitkaiba – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.