Nyárközép (Midsummer), azaz Szent Iván napja a skandináv és az északi országok nagy részében nemzeti ünnep, és számukra az év egyik legfontosabb napja.
Júniusban világszerte ünnepelnek egyházi és világi ünnepeket, és különös módon mindegyiknek köze van a napfordulóhoz. Ezen a napon, azaz június 21-én az északi félteke leghosszabb nappalát és legrövidebb éjszakáját élhetjük meg évről évre. Ám Szent Iván éjszakája mégsem 21-ére esik, hanem 24-ére. Feltehetjük hát a kérdést, hogy miért? Itt a csillagászat adja meg a választ. A nyári napforduló ugyanis az évnek az a pontja, amikor a legmagasabb delelési ponton áll az égbolton a Nap.
A kétféle időszámítási mód, a tropikus (azaz a Fölhöz viszonyított Napállás) és a tényleges naptári évek közti különbség a ludas abban, hogy a napforduló a naptár meghatározása óta már előrelépte ezt a három napot (naptárcsúszás-naptárreform). Így az a napforduló, ami régen 24-ére esett, ma 21-ére esik.
Az északi féltekén élők számára a nyár a meleget, a termés betakarítását és az érést hozta magával (persze a nyár hozta az aszályt és a szárazságot is). A napforduló ünneplését azért is tartották fontosnak, mert bár még sok meleg hónap volt hátra, mégis a napok ekkortól, a nyár ún. "közepétől" kezdtek el rövidülni. Az ünnep így az elmúlást, a tél közeledtét jelezte előre. Az ünneplést igazából nem is a nap felkeltével, hanem az ünnep előestéjén, illetve éjszakáján kezdték, mely tudvalevőleg az év legrövidebb éjszakája.
Az éjszaka egyébként a sötétség és a halál lunáris birodalma, így az évnek ezen a pontján minél messzebb kell űzni az ártó szellemeket a fény erejével. Az emberek ezért tüzeket, máglyákat raktak, hogy így is a fényt idézzék meg, és időtlenné, kortalanná tegyék, legalább ezen az egy éjszakán. A június 23-a estéjén meggyújtott tűzek közül a leghíresebbek a hegyek tetején lángoltak. A sötétség egy időre elveszítette hatalmát, s a fény diadalmaskodott.
Széles körben tartottak rítusokat és rituálékat a legrövidebb éjszaka, a természet, és a fák tiszteletére. A tűzfesztiválok és a szerelmi mágia, varázslás és bűbáj éje volt ez (Shakespeare Szentivánéji álom című drámája a leginkább ajánlott olvasmány). Az éjszaka és a tűz mágikus bűbáját hatásosnak gondolták mind az aktuális szerelmekre, mind a jövendőkre: a szerelmeseknek együtt, vagy külön-külön kellett átugraniuk a szerencsét hozó lángok felett, melyek így messze űzték tőlük a rosszat.
Minden más, amit ekkor cselekedtek, vagy munka, amit ekkor végeztek, bűbájos hatású volt: a patakok mellől ekkor begyűjtött virágoknak és gyógynövényeknek gyógyító hatást tulajdonítottak, a forrásokat és kutakat kitisztították és feldíszítették erre a napra. Mindezt azért, hogy növeljék a termékenységet, és a kutakban-forrásokban lakó szellemeket kiengeszteljék. Az ezen a napon szedett növények gyógyító és fertőtlenítő hatással bírtak mind az emberekre, mind az állatokra, de még a földekre is. Ez az időszak volt leginkább alkalmas a házasságok megkötésére. A sort még hosszan folytathatnánk, hiszen rengeteg szerelmi praktika és bűbáj kapcsolódik még az ünnephez.
A nyárközép napja az éves tevékenységi kör jelentős napja a neolitikus idők óta. A nyári napfordulót a kezdetektől fogva tisztelték, de később is megünnepelték a kelták, germánok, szlávok, és az északi népek szinte mindegyike (ahogy még ma is teszik). Papjaik-druidáik a Föld és az Ég nászának tisztelegtek. Mivel pedig az ünnep szimbolikája a fény és a világosság győzelmét fejezte ki a sötétség és a halál felett, az egyház is élt ezzel az eszközzel, és erre a napra helyezte Keresztelő Szent János születése napjának ünnepét (a többi szenttel ellentétben, akiknek mindig a mártírhalált szenvedésük időpontja az ünnep: ez Keresztelő Szent János esetében augusztus 29-e lett).
A június 24-e (mely hónap másik neve egyébként Szent Iván hava) a nyári napforduló napja, december 24-e pedig a télié. Két születés, egy Keresztelőé és egy Megváltóé. A Keresztelő, aki a fényben született, és ezzel a fénnyel kereszteli meg azt, aki majd győzedelmeskedik a halálon. Így a keresztény szimbolikába is beillesztést nyert a fény-sötétség küzdelme, itt ezért ünnepelhették a nyári napfordulót.
De ha a Keresztelő neve Szent János, akkor miért tulajdonítják az ünnepet mégis Szent Ivánnak? Azért, mert az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakjából származik, illetve a János névnek szláv formájából. Eredetileg héber-görög-latin-orosz-magyar eredetű név, jelentése Isten kegyelme, Isten kegyelmes. Így már érthető, hogy a Szent János havának Szent János éjszakája az nem más, mint Iván napja június hónapban: 24-e.
Mikor az ünnep már más formát nyert, de hordozta még régi tartalmát is, változott a megrendezése, ám az intenzitásából semmit sem veszített. Az öreg tűzrakók (akiknek feladata a szentiván-éji tüzek megrakása volt), ezután, ha kérdezték őket, nem rituális-termékenységi okokból, hanem a szórakoztatás végett rakták tüzeiket. A népszokások viszont túlélték az egyes korokat, népeket, egyházakat. Ünnepelték városokban és falvakban, fesztiválokon, karneválokon, piactereken, de még az erdőkben és a hegyek tetején is.
A történelem folyamán nem kevés újpogány szekta-rendszer és irányzat próbálta kisajátítani magának ezeket az ősi időpontokat. Jó pár helyen még ma s megülik- bár a legtöbbször csak a formai részeit tartják meg.
Akár Európában, akár az Egyesült Államokban, de nemzeti ünnepeken is lobog a tűz Svédországtól Angliáig. Druidának öltözött férfiak és nők százai várják a napfelkeltét Stonehenge kövei mellett, és a népszokások ma is erősen élnek tovább. A fesztiválok legnagyobbikát Indianapolisban rendezik minden év június 26-án, s ez az idén sem lesz másként.
De megünneplik Szentivánéjt Magyarországon is, idén is. Pár évvel ezelőtt nálunk is divatba jött a nagyszabású "Szent Iván éj őrület", ám most a néhány helyen megrendezett tradicionális tűzrakás mellett kulturális fesztiválon ünnepelhetünk. Méghozzá nem is akármilyen kulturális fesztiválon, hiszen a nyugati országokhoz hasonlóan nálunk is megrendezik a Múzeumok Éjszakáját. Ez Európa nyugati felében már hosszú ideje örvend nagy népszerűségnek, nálunk az ötlet 2001-ben született meg a Néprajzi Múzeumban az Időképek kiállítás során.
Az idei, immár negyedik Múzeumok Éjszakáján június 24-én 45 magyar város több száz programmal és kiállítással várja a közönséget . A nagyszabású programsorozaton csak Budapesten 51 helyszínen több mint 400 programból választhat majd a késői látogató. Gazdag múzeumi programok - tárlatvezetések, foglalkozások, vetítések és beszélgetések, koncertek és táncbemutatók - este hattól hajnali kettőig látogathatók ízlés és kedv szerint. Tavaly a becslések szerint több mint 100 ezren voltak kíváncsiak a rendezvényre.
Késő éjszakáig lesznek megtekinthetők a jelenlegi nagy kiállítások - mint például a 200 éves múmiák a Természettudományi Múzeumban, vagy a "Magyar Vadak" alkotásai a Magyar Nemzeti Galériában -, a tárlatlátogatásokon kívül azonban számos mozgalmas és aktív program is várja az érdeklődőket, hiszen tűzzsonglőrködés, tánc- és színielőadások, zenei műsorok és érdekes beszélgetések izgalmas egyvelege zajlik majd országszerte a Múzeumok Éjszakáján. A rendezvénysorozat részletes programja megtalálható a www.muzeumokejszakaja.hu weboldalon is (és mi is beszámoltunk róla korábban).
Ízelítő a programokból:
BUDAPESTEN
- A "Budapest Classic Grand Prix"-n százhúsz, különböző típusú, műszakilag és esztétikailag is kiváló állapotú oldtimer autó indul el napközben, hogy Budapest múzeumi nevezetességeinél megmutassa az autócsodákat a több ezres nézőközönségnek és egyedülálló módon kapcsolja be a kiválasztott helyszíneket a "Múzeumok Éjszakája" programsorozatba. Aki erről esetleg lemaradna, ne búsuljon, hiszen 21 órakor a Közlekedési Múzeumtól (Budapest, Városligeti körút 11.) felvonulnak a Szent Iván éji oldtimerek.
- Külvárosi retro buli lesz az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben (Budapest, Váci út 50.). A retro divatbemutatón közreműködnek a NYUSZI (Pályakezdő Nyugdíjas Színészek Köre) és a Beállítások Színtársulat tagjai Rudas Attila vezetésével. A bátrabbak majd maguk is felpróbálhatnak egy-egy ruhát, amiben le is fotózzák őket.
- Vasfüggönyön és aknamezőn át mehet a Szentivánéjbe két mikrobusszal az, aki részt vesz a Határőrizeti bemutatón a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban (Budapest, Kapisztrán tér 2-4.).
- Szent Iván éji bűvöletbe eshetnek mindazok, akik a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban (Budapest, Városliget, Vajdahunyad vár) akarják megismerni a szerelmi varázslás titkait a Jósnő, a Varázsló és a Holló közreműködésével. Figyelem, a bájitalok megvásárolhatóak lesznek!
- De aki akarja, annak "Rembrandt nyomában" járó fiatal képzőművészek készítik el a portréját a Szépművészeti Múzem Barokk Csarnokában (Budapest, Dózsa György u. 41.), míg mások Szaka Kriszta és Kreiter Dávid segítségével cakewalk, charleston és shimmy táncokat tanulhatnak a Bohém Ragtime Jazz Band zenéjére a Petőfi Irodalmi Múzeumban (Budapest, Károlyi Mihály u. 16.). Sőt az Országos Műszaki Múzeum Öntödei Múzeumában (Budapest, Bem József u. 20.) öntőmesterré fogadják a jelentkezőket, akiket kohász öltözetben lefényképeznek és névre szóló oklevéllel is ellátnak.
- Aki pedig kicsit megfáradna a sok program között, az felfrissülhet A nagy óracsörgésen éjfélkor Magyar Természettudományi Múzeumban (Budapest, Ludovika tér 2-6.).
AZ ORSZÁG MÁS VÁROSAIBAN
- A szombathelyi Vasi Múzeumfalu udvarán (Szombathely, Árpád u. 30.) tüzes nyílvesszőikkel gyújtanak máglyát a Régió Egyesület íjászai, majd a sámán megáldja szentivánéj örömtüzét. A tűz körül közös daltanulás és éneklés veszi kezdetét.
- Csillagászati túra indul Szarvason az Anna-ligetben, ahol a Szent Iván éjjeléhez kötődő hagyományokkal, népszokásokkal hiedelmekkel, csillagászati megfigyelésekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők a Kunszentmártoni Csillagász Egyesület közreműködésével.
- A nyíregyházi Jósa András Múzeumban (Nyíregyháza, Benczúr tér 21.) szombat esti "bursza" várja a látogatókat. Itt többek között az 1920-30-as évek Nyíregyházája polgári és népi, ún. tirpák viseleteit mutatják be a közönségnek a Talán Teátrum, és a Nyírség Táncegyüttes műsorában, amelyen közreműködnek a Wesselényi Szakközépiskola növendékei, Mészáros Attila fésülő ember és Török Renáta viseletkészítő.
- A dunaújvárosi Intercisa Múzeumban (Dunaújváros, Római krt.) A DUNAFERR Ifjúsági Szervezet KERECSEN Íjászklubja tart bemutatót a magyar íjászatról és lehetővé teszi, hogy az érdeklődők kipróbálják a közismerten híres visszacsapó íjjal való íjászkodást.
A Múzeumok Éjszakájára - az elmúlt évekhez hasonlóan - olyan matricázott belépőjegyek készülnek, amelynek egyszeri megvásárlásával (1000 Ft felnőtt jegy, 500 Ft gyermekjegy áron) Budapesten az összes résztvevő intézmény valamennyi programja és kiállítása megtekinthető. Ezzel a jeggyel ingyenesen lehet igénybe venni azokat a különjáratú autóbuszokat, amelyek folyamatosan közlekednek majd a programok helyszínéül szolgáló múzeumok között. A jegyek megvásárolhatóak a résztvevő múzeumokban és a BKV Rt. kiemelt jegypénztáraiban. A különjáratú autóbuszok 10 percenként indulnak a Deák térről (városnéző autóbusz megállóhely) 18.00 órától éjjel 2.00 óráig.
