Az esemény házigazdája Dr. Hóvári János, a MANK főigazgatója volt, aki megnyitó beszédében elmondta: egy évvel ezelőtt kezdődött az együttműködés Szentendre város és a MANK között, melynek egyik eredménye ez a kiállítás. A főigazgató felelevenítette Szentendre egykori polgármesterét, Starzsinszky Lászlót, aki 1926-ban a művészek rendelkezésére bocsátotta a telepet. ?Azt a munkát, amelyet ő elkezdett, folytatjuk ma is? ? tette hozzá Dr. Hóvári János.
Török Katalin művészeti író kiemelte, hogy három idősík találkozik ezen az ünnepélyes eseményen. Az elsőben az alapítókra emlékezünk ? ezzel visszamegyünk 1926-ra, a másikat a kiállítás jeleníti meg: az a 24 kortárs művész, akiknek alkotásai itt láthatók, mind kapcsolódnak a művésztelephez. Végül a harmadik idősík pedig az a 90 év, amely a művésztelep gazdag történetét sejteti. Török Katalin elmesélte, hogy a 24 művész közül, akinek műve a kiállítás részét képezi, a legtöbben ma is teleptagok, mint például Aknay János, Bereznai Péter vagy Bojti Marci. Mellettük vannak olyanok, akik az átépítésig voltak tagok ? mint például Haász István ?, a harmadik csoport pedig azokból áll, akik hosszabb-rövidebb ideig éltek és alkottak a telepen ? mint például Bukta Imre vagy Ilona Keserü Ilona.
Verseghi-Nagy Miklós, Szentendre polgármestere köszöntőbeszédében ? a kultúra napja alkalmából ? Kölcsey Himnuszának születésére emlékezett, valamint arra, hogy 1989-től ünnepeljük a mű születésnapját. Ahogy január 22-ét e jeles költeménnyel ünnepeljük, úgy a ?művésztelep a művészek munkáival?. A polgármester Sebő Ferenc népzenész gondolataival zárta beszédét: ?Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket.? Majd hozzátette: mi mindannyian ugyanezért vagyunk itt. Végezetül köszönetet mondott a művészeknek, hogy itt élnek és alkotnak Szentendre városában.
A Szentendrei Régi Művésztelep rövid története
A Szentendrei Régi Művésztelep a nagybányai festőiskola hagyományait vitte tovább 1926-tól: ekkor rendezték meg ugyanis az első szentendrei művésztelepet, ahol elsősorban Réi István tanítványai vettek részt. A művésztelepet nyolcan alapították, név szerint: Jeges Ernő, Paizs Geobel Jenő, Pándy Lajos, Heintz Henrik, Bánáti Sverák József, Bánovszky Miklós, Ónodi Béla és Rozgonyi László ? előttük tiszteleg a január 22-én megnyílt tárlat. Az állandó telepet Szentedre városa 1929 nyarán bocsátotta ? jelképes összegért, mindössze egy pengőért ? a művészek rendelkezésére. Ennek köszönhetően egyre több művész érkezett a városba, ami hozzájárult ahhoz, hogy a város művészeti központtá válhasson.
A második világháború alatt a telep egy ideig menedéket jelentett több művésznek, egy idő után azonban munkaszolgálatosokat helyeztek el benne, majd a hadkiegészítő parancsnokság raktárait. A háborút követően az első feladat a felújítás volt, mely utána virágzásnak indult a telep ? és ezzel Szentendre városa is. A telep életében jelentős fordulatot hozott a hetvenes évek: ekkor történhetett meg ugyanis a Szentendrei Művésztelep és Galéria átépítése ? ezt 1972-ben adtak át. Öt évre bérelhető műtermek és gyakran cserélődő művészek korszaka volt ez, mely az ezredfordulóig, a művésztelep elhanyagolásáig tartott.
A Szentendrei Régi Művésztelep területén 1972-ben 12, csak nyáron használható műterem épült fel: ezek teljes felújítása és a Duna-parti park felújítása 2012-ben indult el. A jelenlegi MANK Galéria épülete 2008-ban készült el. A beruházás a Magyar Állam által biztosított 200 millió forintból két ütemben valósult meg.
Az ünnepélyes kiállításmegnyitót Tímár Sára Junior Prima-díjas népi énekes és Zimber Ferenc Junior Prima-díjas cimbalomművész produkciója színesítette.
A Tisztelet az Alapítóknak ? 90 éve Szentendrén 1926?2016 című tárlat 2016. január 23. és február 24. között tekinthető meg.
Szíjjártó Anita
Fotó: Kőmíves András
