Kapcsolat címmel nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen
A Szentendrei Régi Művésztelep a magyar művészettörténet egyik legmeghatározóbb helyszíne: közel száz éve folyik itt alkotói munka. A művésztelep műtermeiben jelenleg tíz festőművész – Aknay János, Balogh István Vilmos, Baksai József, Bánföldi Zoltán, Bereznai Péter, Buhály József, Horváth Lóczi Judit, Knyihár Amarilla, Krizbai Alex, Martin Henrik – dolgozik nap mint nap: a június 6-án nyíló legújabb, Kapcsolat című tárlaton az ő festményeikben mélyülhetnek el az érdeklődők.
Mind a tíz alkotó formanyelve autonóm és egyedi, mégis fellelhetőek bennük közös vonások, kapcsolódások, a szentendrei művészeti hagyományok: a geometrikus, konstruktív kompozíciók és a festők városának természeti kincseiből ihletett látványképek.
„A Szentendrei Régi Művésztelep alkotóinak aktuális kiállítása a kapcsolat fogalma köré összpontosul, és jellemzően az alkotók legfrissebb munkáiból válogat. A bemutatott műalkotások sokrétűen mutatják be a központi gondolat mélységeit” – emelte ki Sipos Tünde művészettörténész, a kiállítás egyik kurátora. „A tárlat arra ösztönzi látogatóit, hogy saját kapcsolatainak és kapcsolódásainak mélységeiről gondolkodjon el – hiszen személyes életútjainkat az önmagunkhoz és másokhoz fűződő viszonyaink határozzák meg” – mondta.
A kiállítás címét Aknay János két emblematikus festménye ihlette, melyeken a geometrikus formák egymás vetületében rendeződnek össze, és ily módon hozzák létre a térbeliségben kibomló formarendet. Szintén mértani formák jelentik Bereznai Péter festményeinek lényegét, melyek szikár, homogén felületeken keresztül az égi és a földi dimenziókat összekötő jelenségek kapcsolatáról gondolkodtatnak el.
Horváth Lóczi Judit legújabb festménysorozatának darabjai is hasonló struktúrákat mutatnak: festményei a családdal való szoros viszonyról mesélnek, a gyerekek kiemelt inspirációs forrást jelentenek a képek megszületésében, akik fontos szerepet töltenek be az alkotói munka mindennapjaiban is.
Martin Henrik Hieron-sorozatából származó kompozíciója megeleveníti az ókori görög építészetből ismert, istenség szobrát befogadó teret. A mű a lét misztériumára, a fizikai és a szellemi világ összefüggéseire irányítja a figyelmet. A tér és az idő konstellációját részletezik Buhály József vegyes technikájú művei is. Közöttük olyan motívumokat fedezhetnek fel a szemlélők, amelyek kifejezetten szentendrei helyszínekhez kötődnek.
Több festmény meghatározó része a fény vibráló jelenségeinek bemutatása. Krizbai Alex kompozícióján a földszínek matériát képző dimenzióin sejlik át az éteri, mindent átlényegítő fény. Knyihár Amarilla pedig szintén egy fényjelenség tükrében mutat természeti motívumokat. Viszonylat című sorozatának festményei hűen tükrözik, hogy a reflexek által a látvány egyes részletei miként kerülnek más megvilágításba.
Az elképzelt és a létezőként megélt valóság átmeneteit eleveníti meg Bánföldi Zoltán az alkotásain, melyek egy fiktív hős, Giovanni Risi mesés kalandjait mesélik el. Szintén a tudattalanban játszódó dimenzióból és a gondolatok ösztönös áramlásából inspirálódtak Balogh István Vilmos művei. Ezen festmények a szemlélő elé tárják, hogy az önmegismerésben mennyire fontos kapcsolatot teremtünk a bennünk jelen lévő psziché és emóciók világával is. Baksai József nagy méretű festményei úgyszintén hasonló folyamatoknak a gondolatához csatlakoznak, melyek egyúttal drámai megélésekhez, felismerésekhez is vezetnek.
A kiállításmegnyitón, június 6-án, pénteken 18.00 órakor dr. Jusztusz Noémi, a Petőfi Kulturális Ügynökség alkotóművészetekért felelős osztályvezetője, kurátor köszönti a jelenlévőket. A kiállítást megnyitja Fodor Balázs, a Vízivárosi Galéria vezetője, közreműködik Borbély Mihály Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas szaxofon-, klarinétművész. Kurátorok: dr. Jusztusz Noémi, a Petőfi Kulturális Ügynökség alkotóművészetekért felelős osztályvezetője, Sipos Tünde művészettörténész, Bereznai Péter és Martin Henrik festőművészek.
