A francia szobrászmester életét, egészen pontosan annak második felét mutatja be A Rodin - Az alkotó című film Vincent Lindon főszereplésével. Rodin már befutott szobrász, saját műtermet vezet, tanítványai vannak, sorra kapja a megrendeléseket. Az első képkockákon megjelenik a Pokol kapuja című alkotása, melyet Dante Isteni színjáték című műve alapján szintén megrendelésre kezdett el készíteni, ám sosem fejezett be. Ugyanakkor ennek a kapunak több alakjából is önálló alkotás lett, ezeket ma már A gondolkodó, A csók és az Örök tavasz című szobrokként ismerjük.
Szakmai pályafutását ezt követően a film csak szakaszosan, inkább Rodin alkotásmódját hangsúlyozva mutatja be. Egy másik műve kap még nagyobb szerepet a történetben: a 1891-es Balzac című szobra, melynek láttán a megrendelők azonnal szerződést bontottak a művésszel. Rodin ugyanis ezen művén szakított a szobrászat addig berögzült szabályaival: a szobron a külső, fizikai szépség ábrázolása helyett a francia író személyiségének visszaadására törekedett, melynek eredményeképpen egy roppant amorf, furcsa alak született. A közönség és a kritikusok negatív véleménye ellenére pályatársai, Cézanne, Monet, Lautrec támogatták Rodin új látásmódját. Mára a Balzac című szobor Párizs büszkesége, New Yorkban is van egy másolata, a híres fotót pedig Edward Steichen luxemburgi fotográfus készítette róla.
A szobrászi tevékenysége mellett a filmben fontos szerepet kap Rodin magánélete is: szenvedélyes és ambivalens románca tehetséges szobrásztanítványával, Camille Claudellel, rideg, majd bensőségessé váló kapcsolata későbbi házastársával, Rose Beuret-vel, valamint számtalan viszonya modelljeivel, akikről a szobrait mintázta. A szenvedély, majd a nők között kialakuló viszályok fűszerezik Rodin életét és szobrászi tevékenységét úgy a filmben, mint a valóságban.
Mindezek hátteréről a film rendezője és forgatókönyvírója, a francia származású Jacques Doillon is mesélt nekünk.
Miért döntött úgy, hogy Rodinről készít filmet? Miért pont őt választotta a művészek közül?
Nagyon sok film készült már illusztris vagy kevésbé illusztris festőről, viszont úgy találtam, hogy Rodinről, a nagy szobrászról halotti csend honol, amit furcsának találtam. Párizsban két nagy múzeum van a közismerteken túl, a Picasso Múzeum és a Rodin Múzeum. Picassóról elképesztően sok film készült, sokan feldolgozták már az életét és művészetét, viszont Rodinnel kapcsolatban csak pár rövid film látott napvilágot, nagy játékfilm egyáltalán nem született még róla. Pedig ő az a nagyszerű szobrászművész, aki előrevetíti a 20. századot, és Balzac című szobrával be is lép a modern korba. Nem azt mondom, hogy régi adósságot akartam pótolni azzal, hogy bemutatom Rodint és készítek róla egy filmet, de mégis valami ilyesmiről van szó. Amikor a Rodin Múzeumban vagy éppen mellette sétáltam, voltak olyan művek, melyek valóban megérintettek, ezért éreztem, hogy készítenem kell Rodinről filmet.
A filmben körülbelül fele-fele arányban jelenik meg Rodin szakmai és magánélete. Mi a szerepe ennek a felosztásnak?
Amikor egy művész életéről készítünk filmet, akkor általában három százalékban jelenik meg a munkássága, és 97 százalékban a magánélete. Így inkább az a kérdés: miért szenteltem a filmemben ilyen nagy szerepet a munkásságának? Szerintem a munka és a magánélet mindig együtt jár, nem lehet elválasztani a kettőt egymástól. Az érzékiség igen fontos téma volt Rodin életművében, de a magánéletében is ugyanekkora hangsúlyt kapott. Rodin nem járt képzőművészeti egyetemre, ő inkább vad művész volt. Ha egy kicsit jóindulatúbb lettem volna, akkor a munkásságára még nagyobb hangsúlyt fektettem volna.
Film szempontjából miben más egy szobrászművész munkásságát bemutatni, mint egy festőét?
Szerintem a szobrászat és a festészet között a legmarkánsabb különbség, hogy egy szobrot meg lehet fogni, míg egy festményt nem. Szerintem éppen ebben áll a szobrászat ereje, hogy a szobrokat ki lehet vinni a levegőre és meg lehet őket fogni, szemben a festészettel. Sajnálatos módon a legtöbb múzeumban nem lehet hozzáérni a szobrokhoz, ami szerintem nagyon szomorú, hiszen a szobrokat arra készítették, hogy azokat megtapintva ismerkedjünk meg velük. Főként az olyan jól kidolgozott, érzéki szobroknál, mint Rodin alkotásai, az érintésnek nagyon fontos szerepe van.
Van kedvenc jelenete?
A film elején van egy jelent, amelyet különösen szeretek: Rodin éppen az Adele torzója című művét készíti, és azt láthatjuk, hogy a meztelen női alak maga alá csavarodva fekszik a műhelyben és a melle csodásan ki van emelve. Ez nagyon jellemző volt Rodinre, vagyis az, hogy ebben a jelenetben is először szobrászként dolgozik, utána pedig odamegy a modellhez, akivel szexuális töltöttségű viszonyuk van. Rodin egész élete így zajlott: a szobrait tekintve és a magánéletében is fontos volt számára az érzékiség, így neki mindenképpen szobrásznak kellett lennie.
Műfaját tekintve hova lehetne sorolni a filmet? Mennyire dokumentumfilm és mennyire művész- vagy éppen játékfilm?
Szerintem a legfontosabb, hogy először felkészüljünk, dokumentáljunk, tájékozódjunk, legyünk Rodin-szakértők, ha róla készítünk filmet, de aztán muszáj valamennyire élni a szabadságunkkal, hiszen nem tudunk mindent Rodin életéről. A valós tényeken alapuló filmben olyan részeket, olyan jeleneteket is ábrázolni kell, melyeket nem olvashattunk egyetlen életrajzi könyvben, műben sem, viszont amelyek nagyon jól beleillenének Rodin életébe. Ehhez kell segítségül hívni a fikciót és a fantáziát. Amikor befejeztem a film írását, akkor megmutattam a forgatókönyvet a Rodin Múzeum dolgozóinak, szerettem volna az ő véleményüket is meghallgatni, hogy szóljanak, ha esetleg butaságot írtam. Tetszett nekik a forgatókönyv, úgyhogy boldog voltam (nevet).
Ön szerint mitől lesz jó egy film?
Számomra nagyon érdekes egy filmben, ha azt látom, hogy a rendező úgy készíti el a filmjét, mintha szerelmes lenne a főszereplő színésznőjébe - gondolok itt a Godard-filmekre -, még ha a való életben egyikük homoszexuális is. Ha ez az erős kapcsolat átjön a filmen, akkor érdekel, ha nem látom ezt a szenvedélyt, ezt a szerelmet, amellyel a rendező gondol a főszereplőnőjére, akkor az a film kevésbé fog érdekelni.
Milyen olyan üzenete van a filmnek, amelyet Rodin életén keresztül szeretne átadni a nézőknek?
Kevés olyan híres szobrász van, mint Rodin. Sokan ismerik őt, viszont általában csak A gondolkodó, illetve A csók című művéről tudnak. Szerettem volna a nézőknek megmutatni, hogy Rodinnek milyen alkotásai voltak még, hogy mennyire találékony művészről van szó, aki teljes mértékben meghaladja a saját korát és belép a 20. századba. Aki olyan újdonságokat hozott a szobrászatba, amelyekben az alkotói tevékenység, a fantázia és az invenció egyesül.
Tervezi, hogy más művészekről is készít filmet?
Elképzelhető, hogy fogok még készíteni filmet más művészekről, de konkrét tervem még nincsen. Lehet még több filmet készíteni Picassóról, lehetne Cézanne-ról is forgatni, például a Zolával való barátságáról. Cézanne-ról még nem készült nagyjátékfilm, de míg Picassónak elég gazdag volt a magánélete, addig Cézanne-ról ezt nem mondhatjuk el. Cézanne-ról filmet készíteni úgy, hogy az ne dokumentumfilm, de mégis komoly film legyen, amelyben nincsen érzelem, magánélet - Cézanne-nak ugyanis nem nagyon volt -, nem könnyű feladat.
A Rodin - Az alkotó című filmet, mely a francia szobrászművész 1917-es halálának 100. évfordulójára készült, november 9-től vetítik a magyar mozikban.
Révy Orsolya
