IV. (Szép) Fülöp francia király 1307. október 13-án, a templomos lovagok elleni per során a rend 2000 tagját letartóztatja, és javaikat elkoboztatja. Ürügyül a rend eretnekségéről, erkölcsi zülléséről és titkos rítusairól szóló híresztelések szolgálnak. A templomos rend, amely a keresztes hadjáratok után fő központját Franciaországban hozta létre, nemzetközi pénzügyletei révén nemcsak gazdag, hanem széles körű privilégiumokkal is rendelkezik. A király vagyonukon kívül politikai függetlenségüket is el karja venni. A kínzások során többen beismerik a nekik felrótt bűncselekményeket. Sokukat máglyahalálra ítélik. V. Kelemen pápa nem tesz semmit megmentésükre, hanem a király kívánságaihoz alkalmazkodik. A templomos rend szerzeteslovagokból áll, akik a johannita és a Német Lovagrend (1283) tagjai mellett nagy szerepet játszottak a keresztes hadjáratokban. A szegénységi, szüzességi és engedelmességi fogadalom mellett kötelezik magukat a megbetegedett zarándokok ápolására és a szent helyek védelmére is.
